Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
hogy a mostani rendeléssek által az uraságh szénájának bé takarítássá magunk el kezdet munkája előtt, ha az idő engedi s jól szolgál, el végződik. Akkoron az oda való menetelünk és visza jövetelünk semmi robotban ekkoráig nem számláltatott, mivel az robotának szabott napjai nincsenek. Minden esztendőben az ellőt bagi erdőn 50 s 60 öli fát szoktunk vágni; most már vagy 3 esztendőtűi fogvást az magunk határja mellet sz. királyi erdőn 100, néha több öli fát is az uraságh számára vágunk az erdőnek süreibűl; akkoron azon le vágót fáknak ágai el hordása magunk szükségére szabad; ez idén 200 öllet váktunk. És azon vágót öli fát per partes szoktuk Hattvanban hordani, némely része pedig az itt való tégla háznál is consumáltattik. Történik az is minden esztendőben, hogy Szolnokban épületekre való fenyő szálakért és sindelekért szekereinkkel megyünk. Kivált akkor terhessebb volt, amidőn tavalyi esztendőben templomunk építettet, az uraságh által felyes fényű szálakat és sindelt Szolnokbal templomunk szükségére kölletett hoznunk. Hatvani héti sorra ritkán mennünk, mivel tavai az templom mellet dolgoztunk ; akkoron az uraságh robotája szűköltetek 1 Úgy nem külömben, mivel feles öli fát köllettik vágnunk, arra való nézve is meg kiméltettünk, ugy hogy esztendőben egyszer, leg följebb kétszer marhával és gyalog sorral szokot esni egy gazdára. Ezeken kévül mélt. uraságunk az királyi tized dézsmát az püspökséktűl exarendálván, áztat Pestre s olykor Hatvanban az majorságh gabonával edgyüt négy-ött fordulással (kivált mikor jó termés vagyon) el adásra viszük. 7. Valamint más helyeken, kik nem curiálisok, dányi határunkban mindennemű, akár bor, akár gabona termésbűi IO-det és 9-det szoktunk adni, hanem fönt említett Sz. Királyi pusztán csak hetedet adunk. Az adó füzetéssünket már fönt meg jelentettük. Ajándékokat semminemű titulus alat soha sem adtunk, nem is praetendáltattot. Diaetalis kölcséget, vagy menyekzőre, egyébb máss ollyas szokot ajándékot ekkoráigh nem attunk. Sőtt dicsekednünk köllettik, hogy mélt. uraságunk akár minemű szükségünkben, kivált termésünk fogyatkozásában mindenkor gabonával uj fejjében segített és nem pénzért, sem nem interes fejében, avagy valami ollyas teendő szolgálatunk fejében: ezek nélkül segétettünk, amint most is még némellyek tartoznak gabonával az uraságnak. Sőtt szükségit üdéjében kaszállás és aratás alat kenyérrel is segétettünk, mellyet kiváltképpen az el mult kétt esztendőkben tapasztaltunk. Ehez járul az is, hogy az mult esztendőben az községnek falu lovai közé egy fiatal kanczával meg ajándékoztattunk, kiváltképpen magunk szolgálatira. 8. Puszta házhely nincsen helly ségünkben, Istennek hála, mert mioltattúl urunk birodalma alatt vagyunk, inkáb meg szaporottunk. Mert ha jobbágy szállitatot és uj házat csinált akár mór téglából, akár vert földbűi, azoknak a fa Ingyen adattot, azon kévül 6 ft- és 6 k da búzával bizonyossan meg segitetet az uraságh által. 9. Már 24 esztendeje urunk birodalmának ; minyájan, mind régiek s mind azok, kik már ezen uraságh alat szaporodtunk, örökös jobbágyok vagyunk. Hely ség h feő bir áj a, Szekeres András + Présente me iurato loci notario, Antonio Kókay m. p. [ Pecsét ] 91 Korlátoztatott.
