Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
Issaszegh A török világ utolsó szakaszában már puszta, de 1689-re benépesül; a Rákóczi-korban egy időre elhagyják lakói. 1715-ben 17 jobbágyot és 5 zsellért számlálnak elő Isaszegen; 1720-ban 36 jobbágyot, akik közül 21-nek van szántóföldje, 24-nek rétje, a szőlőhegyen, melyet új ültetéssel bővítenék, 13-nak szölleje; legelőnek Szentgyörgy pusztát is bérlik. A 2 nyomás közül csak az egyik van a falu határában (itt 1 földes jobbágyra átlag 9,8 p. mérő vetőmag alá való szántóföld jut), a másik a földesúrtól bérelt Nyíregyháza pusztán; a homokos földön a terméshozam két és félszeres. 1728-ban az országos összeírás szerint már 34 jobbágy, 20 zsellér, 9 hazátlan zsellér és 6 mesterember lakja; egy családfőre átlagban csupán 3,9 p. mérőnyi szántót lehetett számítani. 1760-ra jelentős fejlődés mutatkozik: a családfők száma (a 3 elöljárón kívül): 6 taksafizető (1 mészáros, 1 kovács, 3 molnár, 1 kocsmáros), azután 110 jobbágy és 27 zsellér (van köztük 1—1 takács, varga és csizmadia is); a jószágállomány: 254 jármos ökör, 154 igásló, 272 fejőstehén, 102 gulyamarha, 2 ménesbeli ló, 647 fejős juh, 95 sertés, 3 köpű méh; a termés: kenyérgabona 2421, árpa 615, zab 497 mérő, bor 393 akó. Ekkor 1 jobbágygazdaságra átlag 2,2 igásökör, illetőleg 3,5 vonójószág jutott, 1 családfőre általában 6,1 számosállat és 16,9 p. mérő kenyérgabona. — Földesúr: gr. Grassalkovich Antal. 1. Már 45 esztendeje, hogy a mostani mélt. uraságh ezen helly ségünket bir ja, se az előtt, se az olta soha valóságos urbáriumunk nem volt. 2. Midőn az mostani uraság alá jutottunk, akor magunk egyezésével rendeltetett 100 ft adózásunk és jobbágyi köteleségünk. De mivel üdő jártával a sok zsidóság, a ki ezen helységünkben lakott, innét ki üzettetett, azután magunk is meg szaporodtunk, azért ez előtt két esztendővel emiitett 100 ft-bul álló adónk 40 ft-al föl emeltetett, és szolgálatunk is meg szaporodott. 3. Már meg mondottuk, hogy eleintén csak 100 ft volt a censusunk, és csak ez előtt két esztendővel 40 ft-tal megh szaporodott azon okból, hogy magunk is meg szaporottunk több fedényével is. Az uraságh szellőjének felét kerepest határban ez előtt műveltük, de mivel az fű munkák üdéjében annak kapálása nehézségünkre volt, már 8 esztendőtűi fogvást azt kész pénzen váltyuk, s a helett 60 j't-okat fizetünk ez iránt ki adott contractusunk szerint. Az uraságh kész pénzen, rész szerént lakossink, rész szerént mások által mivelteti az emiétett szőlőt. Ezen kivül culinárékat esztendőnként praestalunk, úgymint: vajat iczét nr. 64, tojást nr. 1000, tyúkot nr. 400, ludat nr. 12, Ezeknél egyebet semmit nem adunk. 4. Köz javunknak mondhattyuk, hogy jóllehet az 1734-ik esztendőbeli contractus mellett egy vizi malmot határunkban föl alítván, sokáig bírtuk, s annak a gáttyát a mélt. uraság azon okbul, hogy gedellői malmainak káros volt, el-rontatta, következendőképpen azon malmunkat haszontalaná tette, mindazon által issaszeghi 3 vizi malmai közül az egyikét, úgy mint legh alsót, nékünk engette használni esztendőbeli 30 ft árendáért, az iránt 1764-ik esztendőben instantiánkra ki adott kegyes resolutio szerént. — Ehez járul, hogy előbbeni emiitett malmunknak elrontásával rétecskét is nyertünk, mellyen kivül vagyon minden gazdának a marasztokban 92 rétye, mellyeket, ha a viz föl nem önti, kétszer is lehet egy esztendőben kaszálni. — Az előtt határunkban az urasághnak majorságbeli nagy táblái voltak, mellyeket mi miveltük, de szaporítani kívánván helységünket, azokat számunkra engette, és azon oeconomiáját Karthali pusztára transferálta. — Fél esztendeig való bor korcsmát is bir az hellység, mellyet köz szükségünkre tartunk. •— Az issaszegi magányos határ csekély lévén, hasznailyuk a mélt. uraság engedelmibűl melette lévő Nyéregyház és 92 Mocsaras helyen (a Rákos patak kiöntési területén).
