Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
bé vetni és föl aratni. Mellynek minden ugarlását és forgatását 2 nap, 3-ik szántását pedig vetésével edgyütt harmad nap alatt szoktuk el végezni jó időben. És az őszit 2 nap alatt, minden cselédestül ki menvén, le arattyuk, tavaszit egy nap alatt le kaszáilyuk ; és másfél nap alatt mindkét rendbélit bé-hordgyuk. Kaszáláskor 3 nap tartozunk kaszálni. Ugyan kakucsi határban lévő réttyeit mélt. uraságnak szoktuk kaszálni, gyüiteni és hellyben öszve hordani. Az oda menetelünk és visza jövetelünk semmi robottában nem számláltatott, mivel a robottnak szabott napjai nincsenek. Ezen felül esztendőnként hol 300, hol kevessebb öli fát szoktunk vágni; ez pedig nagyobb részében dominiumbéli hetes szekereken szokat Gedellőre hordattatni. Ezen kívül oly rend tartása vagyon az mélt. uraságnak, hogy szükségéhez képpest az uraság munkáinak minden dominiumbéli hellységbül, s a szerint magunktól is, egy, néha két héti soros szekér, annyi marhával, mint az gazdának tetzik, s azon kívül gyalog munkára az hellységnek ereihez képpest a proportione 3 vagy 4 gyalog ember is rendeltetik, a kik fsak 3 nap szolgálnak és minden harmad nap mások által föl váltattnak ; és amíg ezen munkák tartanak, ezek szokták az épületekhez szükséges materiálékat, igy az várban, sör házban, tégla és mész kemenczében való öli fát hordani s egyéb szükségekre is applicáltattni. Az gyalogok pedig kivált az kertek müvelésére és fa vágásra rendeltetnek. Ezen heti sorok egész esztendőben kétszer s leg föllyebb háromszor jutnak egy gazdára. 7. Valamint más hellyeken, kik nem curialisok, ezen nemes vármegyében, ugy mi is kerepesi határunkon mindennemű, akar bor, akar gabona termésbűi tizedet, kilenczedet pedig szoktunk adni mindenekbűi, a mit az föld terem. Az adó fizetésünket már fönt meg jelentettük. Ajándékokat semminemű titulus alatt soha sem attunk, nem is praetendáltatik tűlünk. Diaetalis taxát vagy menyegzői és egyébb másutt szokott ajándékot sem attunk ekoráig. Sőt dicsekednünk köl mélt. uraságunkkal, hogy akar melly szükségeinkben és kivált terméketlenség idejében gabonával mindenkor csak új fejében és nem pénzért, minden interes vagy annak fejében teendő szolgálat nélkül segéltetünk, a mint most is 16 p. mérő búzával tartozunk azon mélt. uraságnak. Ugyan szükség üdéjében kaszálás alatt robottunkban 10 kenyeret adatot, mellyet tavali esztendőben tapasztaltunk ; azon kévül heti soros robotban lévő gyalogoknak is, mikor meg szorulnak, hol két kenyeret, hol 3 garast adni parancsolt mélt. uraságunk. Némellyek közülünk maid 13 esztendőktűi fogva marhára kész pénzzel és hitelbe adott marhával segéltettünk. 8. Multt pestisben 1738-ik esztendőben elég 82 volt, mert azon hellységnek lakosai plébánosunkkal edgyütt annyira ki haltak volt, hogy fele sem maradott életben, de az olta szaporodtunk, németh famíliát szólítván az uraság közénkben. Most is vagyon 4 puszta ház helly, mellyeknek lakosai ki haltak, és azokat senki sem bírja, következendő képpen nem is fizetnek azoktúl, de a földeit magunk birjuk. 9. Örökös jobbágyoknak tartyuk magunkat. Hanem vannak hellységünkben 14 mester emberek, a kik örökös jobbágyoknak nem tartván magokat, a mélt. uraságnak semmit sem szolgálnak, hanem árendát fizetnek, azonkévül, mivel mindenik két szántó földet bir, valamint a zsellérek, azért kösség közé is portiot adnak. Kerepesi helysighnek fő birája, Sebastian Sajermon + Coram me loci notario, Emerico Jedlicska m. p. [ Pecsét] H- Ti. puszta telek.
