Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
Gedellő Népes helység a törökkor utolsó szakaszában. 1686-ban pusztán áll, de 3 év múlva már ismét lakott. A Rákóczi szabadságharc alatt egy időre megint puszta. Curialis helység lévén, 1715-ből csak annyit tudunk róla, hogy 28 családfő lakja, 1720. évi összeírása pedig hiányzik. 1728-ban az országos összeírás készítői 43 jobbágyot, 16 zsellért és 3 mesterembert találnak itt; az állítólag 3 nyomásban művelt szántóföldből átlag 6,3 p. mérőnyi jut 1 háztartásra, rétből semmi. A fejlődés a továbbiakban jelentős: 1760-ban a következőket számlálják itt elő a 3 elüljáró megnevezésén kívül: 6 taksafizető (köztük 1 mészáros, 3 molnár, 2 kocsmáros), 107 jobbágy, 17 zsellér, 1 rideg; 257 igásökör, 151 hámos ló, 208 fejős- és 34 meddő tehén, 99 gulyabeli marha, 5 ménesbeli ló, 580 fejős juh, 95 sertés, 7 köpű méh; 3248 mérő kenyérgabona, 525 mérő árpa, 588 mérő zab. Átlagban 1 jobbágygazdaságra 2,4 jármos ökör, illetőleg 3,7 igásállat jutott, 1 családfőre pedig (általában) 6,4 számosállat és 24,8 p. mérő kenyérgabona. — Mezőváros (a szöveg ezért utal rá város néven), földesura gr. Grassalkovich Antal. 1. Már 45 esztendeje, hogy a mostani mélt. uraságh ezen helly ségünket bir ja, a ki már mező városnak tétetett; se az előtt, se azolta soha valóságos urbáriumunk nem volt. 2. Midőn az mostani uraságh alá jutottunk, akkor magunk megh edgyezésével rendeltetek mostani adózásiak és jobbágyi köteleségünk. 3. Eleitül fogvást 150 ft volt a censusunk, és két hézott sertés helett 12 ft-ot fizetünk; s ezzen fizetésben eddig állandó képpen tartattunk. Az uraságh szöllőinek harmad részét határunkban az előtt miveltük, de mivel az feő munkánk üdéjében annak kapálása nehézségünkre volt, már 8 esztendőiül fogvást azt kész pénzen váltyuk, és a helett 100 ft-okat fizetünk ; az uraságh kész pénzen ugyan lakosaink által mivelteti. Ezeken kivül culinárékat esztendőnként adunk, úgy mint: vajat iczét nr. 100, tojást nr. 1000, tyúkot nr. 500, ludat nr. 15. Ezeknél egyebet semmit sem adunk. 4. Közjavunknak mondhattyuk másokhoz képpest, hogy az mélt. uraság engedelmébül egy vizi malmot, két kerekőt bírunk köz-szükségünkre, akinek censussa e koráig el engettetet, most pedig 24 ft censust vetett az uraság azon malomra; és ezen malom nem a gedellői határunkban, hanem Egerszegi pusztán vagyon. Ez előtt azonban mint egy 30 esztendőkkel mélt. uraság engedelmébül gedellői határunkban malmunk volt, s a helett meg nevezett Egerszegi pusztán lévő malmunk adattatott. — Ezen kivül vagyon egy köz réttye a városnak, a kit városunk köz szükségére használunk és tartunk, a melly Besnyői puszta határjában vagyon. — Erdője lévén itt az urasághnak, tűzre való szabad lignatiónk vagyon ; fát pénzen nem veszünk, sőt épületre való fa is (a kinek szüksége vagyon) ingyen engedtetik mindenkor az uraságtul. — Fél esztendeig való bor korcsmát is bir a város, mellyet köz-szükségünkre tartunk. — A gedellői magányos határ lévén, használlyuk a mélt. uraságh engedelmébül mellette lévő Besnyő, Babáth és Egerszeg névű s nagyobb részint erdőbűi és pascuatiobid álló pusztákat is, kiktül az előtt különössen semmit sem fizettünk, egyedül vetéseinkbül hetedet szoktunk ki adni, hanem ez idén nr. 150 ft árendát vetett reánk az uraság. — Szöllő hegye lévén Gedellőnek, vagyon minden gazdának, sőt zsellérnek is szölleje, kinek termésével, ha Isten meg áldgya, segeltetik. — Ezek a köz beneficiumai városunknak. Fogyatkozása pedig: határunknak nagyobb része a sovány homok, a ki mind az egész vármegyében közönséges. 5. Holdok számra nem szolhatunk, egyenetlen lévén az határunk, hanem két calcaturában lévén földeink, egész ház helyes gazda egy calcaturában őszit és tavaszit el vethet 30 p. mérőt
