Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság

B) GÖDÖLLŐI DOMBSÁG Zsidó (Vácegres) A törökkor utolsó idejében adózó helység. Buda ostroma idején elpusztul, s csak egy évtized mülva népesedik be újra; a Rákóczi-korban egyidőre megint lakatlan hever. 1715-ben 7 jobbágyot és 2 zsellért írnak itt össze; 1720-ban 18 jobbágyot, kik közül felének van szántóföldje és rétje; erdei legelőjük korlátozott; szőlőt csak 2 esztendeje kezdtek telepíteni. A szántóföld, melyből átlag 26 p. mérő jutott egy-egy birtokosnak, kétnyomású rendszerben művelve, az elvetett magot két és félszeresen térítette vissza. Az 1728-i összeírásban 22 jobbágy, 10 zsellér, 7 hazátlan zsellér és 5 mesterember szerepel; 1 háztartásra akkor átlagban 5,7 p. mérőnyi szántóföldet lehetett számítani. A következő évtizedek szép gyarapodást hoztak: 1760-ban (a 3 elüljárón kívül) a következőket sorolják elő: 4 taksafizető (1 kovács, 2 molnár, 1 kocsmáros), 45 jobbágy, 9 zsellér (köztük 1 csizmadia); 68 igásökör, 94 hámos ló, 59 fejős és 3 meddő tehén, 26 gulyabeli marha, 4 ménesbeli ló, 318 fejős juh, 25 sertés, 4 köpű méh; 1005 mérő őszi gabona, 416 mérő árpa, 457 mérő zab, 249 akó bor. 1 jobbágygazdaságra eszerint 1,5 igásökör, illetőleg 3,4 vonóállat jutott, 1 családfőre pedig 5,0 számosállat és 17,3 p. mérő kenyérgabona átlagosan. — Földesúr: gr. Grassalkovich Antal. 1. Lehet már 46 esztendeje, hogy az mostani mélt. uraság által birattatunk, soha urbáriumunk nem volt, se azelőtt, se az után. 2. Mivel eleintén felles nemesség is birt fundusokat helly ségünkben, kiket üdővel az uraságit azoktul meg vett, jobbágyokkal meg szállítót és bennünket meg szaporított, tehát azólta 1744-ik esztendőben ki adott uraság contractussa szerint censust 120 ft-ot fizettünk s abban mind eddig conserváltattunk. Hanem azután meg engedvén az uraság, hogy egy vizi malmot épéthessünk magunknak, attul 10 ft-ot fizetünk. 3. Már meg mondottuk, hogy eleitül fogvást 130 ft volt az censusunk, s ebben a fizetésben eddig állandó képpen tartattunk, és az emiitett contractussal bé-hozzatott. Ezen kevül culináriakot esztendőnként praestalunk, ugy mint: vajat iczét nr. 50, tojást nr. 500, tyúkot nr. 250, ludat nr. 12. Ezeknél egyebet semmit sem adunk. 4. Köz javunknak mondhattyuk, hogy szőllő hegye lévén Zsidói helységnek, vagyon minden gazdának, sőt zsellérnek is szőllője, kinek termésével (ha Isten meg áldgya) segéltetik. —• Fél esztendeig való bor korcsmát is bir az hellység, mellyet köz szükségünkre tartunk. — Vagyon egy kerekű vizi malmunk is, kitül eddig semmit sem fizettünk az mélt. uraságnak, annak pedig türhetű hasznát veszszük. — Vagyon három darabban az hellység részére rétünk is, mellyen jó nedves esztendőben 5 szekér szénát megh kaszálunk. — Egy darab szántó földet is, melyben mind egy 4 vagy 5 p. mérő gabonát őszei vetünk, szoktunk falu számára köz szükségünkre tartani. — Ehez járul, hogy az helységet az előtt több nemes-