Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság

ség bírván, midőn az mélt. uraság azokat ki fizette, azoknak fundussaira jobbágyokat szállított s így szaporított bennünket. — Erdeje lévén a mélt. uraságnak határunkban, mivel fiatal és száraz fa nincsen abban, Ecskendi pusztának erdeiben tűzre való szabad fáizásunk vagyon; fát pénzen nem veszünk, sőt épületre való fa is, a kinek szüksége vagyon, ingyen engettetik mindenkor a mélt. uraságtul. — Karthali mélt. uraság pusztáján kaszáitokat árendállunk, mellyektül esztendőnként fizetünk 150 ft-tokat; aszódiak azonban 200 ftokat is adnának. — Szántani is szoktunk magunknak nevezett Karthalyi pusztán, és attul egyebet nem adunk az mélt. uraságnak kilenczednél. Ezek a köz beneficiumok. Fogyatkozási pedig határunknak, hogy igen kicsiny határunk vagyon s nagyobb részében sovány homokos. 5. Szántó földeink két vetőre lévén föl osztva, az egyikében, a ki Vörösegyháza felé situáltatik, egy egész helyes gazdának vagyon 5 hold fülde, a kikben őszit és tavaszit 24 p. mérőt ; másik vetőben vagyon egy egész helyes gazdának 6 hold fülde, kikben őszit és tavaszit el vethet hasonló képpen 24 mérőt. Ezen kévül a gyalogoknak is, ugy mint négynek annyi szántó földei vannak, mint egy egész helyes gazdának, a kikben hasonló képpen annyit el vethetnek. Azon felül vannak káposztás kérteink, mellyekben egy egész helyes gazda 1J8 rész p. mérő gabonát el vethetne. — Vagyon minden egész helyes gazdának fél p. mérő gabona alá való egy-egy darab kender földe. — Kukoricza földünk a föllyebb előszámláltt szántó földekben foglaltatik ; különösen senkinek nincsen. — Hanem vagyon minden gazdának szérős kertye, melly be az egész helyes gazda bé vethetne fél p. mérő búzát. — Ezekben hasonlóképpen 4 gyalogok annyit bírnak, a mennyit egy egész helyes gazda. Kaszáló réttyeink igen soványak, mellyek két darabban lévén, egy házhelyes gazda szokott azon jó nedves esztendőben 3 szekér csatét meg kaszálni, jó féle szénánk pedig a mi terem, igen csekélység. Gyalogoknak is négynek annyi kaszáló réttye vagyon, mint egész helyesnek. Sarjút pediglen, igen mocsáros lévén az rétünk, tellyességgel nem kaszálhatunk, melly okbul is, amint felül emiétettük, Karthali pusztának réttyeit kintelenétettünk árendálni. 6. Karthali pusztán mélt. uraságnak szántó földei 3 táblára lévén föl osztva, őszi első szántás, ugy forgatás alá 3 napott szántunk; harmadik szántás alá hasonló képpen három napot vetésével edgyütt; az tavaszi alá pediglen, mind hogy ollyankor a marhánk is erőtlenebb szokott lenni, 4 napott vetésével és boronálásaival együtt szántunk. Aratásnak idejekor meg nevezett szántásban teremni szokott gabonát, ugy őszit, mint tavaszit, minden cselédestül kimenvén, 2 nap alatt föl arattyuk, le kaszáilyuk s föl gyüityük, az hordását pediglen 2 nap alatt végzük. Kaszálásnak üdéjekor szomszédságunkban lévő Megyerkei pusztán 3 nap kaszálunk s áztat 5 nap alatt föl gyüitvén, Gedellőre hordgyuk. Határunkban lévő mélt. araság szőllőjét minden munkájának idején be mivellyük. A munkára való menetelünk pedig s visza jövetelünk semmi robottunkban nem számláltatott, minthogy robottunknak szabott napjai nincsenek. Ezen kévül oly rend tartása vagyon a mélt. uraságnak, hogy szükségéhez képpest a mélt. uraság munkáinak minden dominiumbéli hellységbül s a szerint magunktul is egy, néha 2 heti soros szekér, annyi marhával, amint gazdának tetzik ; azon kévül gyalog munkára az hellység ereihez képpest a proportione 2, 3, leg föllyebb 4 gyalog ember is rendeltetik, a kik csak 3 nap szolgálnak, és minden 4-ik nap mások által föl váltattnak; és mig azon munkák tartanak, azok szokták az épülethez szükséges materialékat, ugy a várban, sör-házban, tégla és mész kemenczében való eöl fát hordani s egyébb szükségesekre is applicáltatni. Az gyalogok pedig kivált az kertek mivelésére és fa vágásra rendeltetni. Ezen héti sorok egész esztendőben kétszer s leg fellyeb háromszor jutnak egy szekeres gazdára, a gyalogokra pediglen hatodszor s legh fellyeb hétszer. Melly e féle heti soros robotton kivül mélt. uraságnak szükségéhez képpest mást : fuvarozásunkot is teszünk, fának és más materialéknak,