Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék
3. Contractusunk szerént, melly re mi önnön magunk jóvoltábul nagyobb könnyebbségünkre lépvén, census-képpen és jobbágyi robottok hellyett esztendőnként közönségessen mélt. uraságunknak 448 ft-okat, 52 1 1 2 d-t füzetünk. Culinárékat kész pénzel meg válttván, azok helyett esztendőnként 25 ft-okat, 37 1 j 2 d-t adunk. És ebbül áll az kész pénzbéli adónk. 4. Helységünknek köz hasznai: 1) Fél esztendeig minden pénz nélkül való bor-korcsma, mellynek jövedelmit köz-szükségünkre fordéttyuk. 2) Mélt. uraság engedelmébül 10 ft-oknak árendája mellett vagyon egész esztendő által szabad pálinka-korcsmánk, melynek jövedelmit hasonlóképpen köz-szükségünkre fordéttyuk. 3) Négy ft-ok árendája mellett mélt. uraságtul birjuk az mészárszéknek is jövedelmit. 4) Fél esztendeig, a midőn föllül emiétett bor-korcsmánk folly, azon szabad mélt. uraságunknak engedelmébül minden füzetes nélkül sört áruitat tnunk, mellynek jövedelmét helységünk köz-javára fordéttyuk. 5) Határunkban mélt. uraságunknak erdeje lévén, abbul minden pénz nélkül tűzre való fát szabad vágnunk, sőt a midőnn szükségünk vagyon, magunkat mélt. uraságnál meg jelentvén, épületre való fa is ingyen engedtetik. 6) Köz javunknak mondhattyuk, hogy helységünk határában szőlő-hegy lévén, azon különössen ottan minden ház-helyes gazdának, igy gyalogoknak is szőlőtskéje vagyon, mellynek termésébűi, ha Isten áldását adggya, magunkat segélttyük. 7) Mind heverő, mind pediglen vonyó marháink[nak] határunkban szükségünkhöz képest elégséges pascuumunk vagyon. 8) Fogyatkozása határunknak, hogy ollykor, midőnn nagy zápor eső jön, partos hellyeken lévén szántó földgyeink, edgy némelly földgyeinket el mossa; ez mindazonáltalszenvedhettő károkat szokott okozni. 5. Szántó-földgyeink 2 vetőre lévén, az edgyik vetőben minden egész ház-helyes gazdának négy darab földgye vagyon, mellyben 13 p.mérőt el vethet, és azt tettszése szerint őszi a vagy tavaszi gabonával veti, mivel különössen tavaszi vetés alá földgyeink nincsenek. Nem külömben az másik vetőben is edgy egész ház-helyess gazdának 4 darab földgye vagyon, és abban hasonlóképpen 13 p.mérőt, őszit és tavaszit el vethet. Vágynak fél ház-helyesseknek is, ugy nem külömben gyalogoknak is a proportione négynek annyi darab szántó-földgyek, a mennyi edgy egész ház-helyesnek. Ezen elől számlál tt szántó-fölgyeink eggyé did ház-helyeink után vágynak. Ezen kivül vágynak irttvány-földgyeink is, kinek kissebb, kinek nagyobb, mellyeknek is különöss nagyságát, egyenetlenek lévén, nem tudggyuk ; hanem nemes vármegye portioja repartitiojának alkalmatosságával az multt 1766-ik esztendőben magunk között föl számlálván, mind öszveséggel 568 1/2 p. mérő alá az ollyatén irtvány földgyeinket találtuk, és attúl közönségessen désmán kivül mélt. uraságunknak contractusunk mellett esztendőnként titulo terragii 22 ft-okat 50 d-t füzetünk. Vágynak kender-földgyeink is, részszerént ház-hely után, részszerént pediglen irtványokban. Az házhely után valókban két darabban lévén földgyeink, azokban edgy egész házhelyes gazda fél posonyi kender-magot el vethet ; azon szer ént fél helyesseknek is és gyalogoknak annyi darabban lévén kender-földgyeik az ház-hely után, azokban egész helyessekhez képest fél p. mérő kender-magot el vethetnek. Az irtványokban pediglen edgyenettlenek lévén kender-földgyeink, azokban ki többet, ki kevessebbet el vethet. Azokban termett kenderbűi pediglen sem pénzben, sem in natura désmát nem adván, a helyett mindenikünk edgyenlőképpen contractusunk szerént esztendőnként mélt. uraságunknak edgy z[ s Jakot adunk. — Vannak káposztás földgyeink is, kinek kissebb, kinek nagyobb, és azok házunk után lévő kerteken kivül valók. Rétyeinket minden esztendőben ház-hely után ujtonnan osztván, azokban edgy egész ház-helyesnek jó nedves esztendőben négy marha után való 8 szekér 40 szénája szokott Azaz 8 négyökrös szekér.
