Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék
3. Mágocsy uram részin lévő jobbágyoknak, amint föllül jelentetett, sem urbáriumok, sem contractussok nem lévén, ugy nem külömben Rooth uram részeis már régiül fogva contractus nélkül vagyon, jobbágyi köteleségeket bé vett usus és szokás szerént tenni szokták. 4. Magok határokba vagyon szöllőjek, aholis termet boraikat folyó áran el adhat t yak. — Hasznosnak tartyák áztat, hogy Vácztul egy mélföldnyire, Pestül pedig három mérföldnyire laknak, aholis magok jószágokat könnyű fárotsággal pénze fordíthattyak. — Beneficium az is, hogy Szegedre és Szolnokra só ala fuvarul el mennek, és azon alkalmatossággal meszet, bort le vihetnek, visza jövetelekkel pedig a kyraly sot bérben hozhattyak: u — Kövök is vagyon a határokban épületre való, melynek vágása nékiek nem tilalmasztatik. — Nem kevés beneficium az is, hogy magoknak elegendő legelő mezejek lévén, az uraságok engedelmébül idegen marhákot is bérben bé fogadtak, és áztat a falu szükségire fordították. Elleniben maleficiumnak tartyák, hogy határokban erdejek nem lévén, más szomszéd határokbul tűzre s épületre való fát pénzen nékiek venni kelletik ; hanem Rooth uram jobbágyai Nógrád vármegyébül az uraság erdeibül tűzre és épületre való fát magok uraktól nyernek. —• Maleficium az is, hogy szántó földeiknek egyik része homokos, mind azonáltal azokon némely esztendőbe alkalmatos vetéseik vannak. 5. Ezen helységbe tanáltatnak egész és fél heles gazdák, és az határban lévő szántó földek két részbe vannak véve: némelyekbül kilenczedet, némelyekbal pedig, kik nem colonicalis fundusokhoz tartozandok, hanem a cáriakhoz birattattak, azokbul hetedet szoktanak vala adni. És mivel a curialis földek jobbak, azokba minden heles gazdának Mágocsi uram részéről vagyon ött darab szántófölde ; egyik darában hatot, másikban eötött, harmadikba eötött, negyedikbe 4, eötödikbe ketőtt, in summa 22 p.mérőt egy vetőre vetni szoktanak. Rooth uram részerül való jobbágyoknak pedig ugyan azon curialis földekben vagyon három darab földök, egy vetőre egyikbe hat, másikába két, harmadikába kétt posonyi, in summa 12 posonyi mégyen beléjek. A fundusokhoz tartozandó szántó földek pedig egyaránt köztök fel nincsenek osztva, mivel azokból kilenczedet adnak, és magába homokos is; azokat pedig majd minden esztendőbe magok koszt osztyák, azon okbul nemis mívellk olly jol; ott pedig kinek több, kinek kevessebb szántó földe vagyon, és aki jobban a szántásba iparkodik, többetis vethet, minthogy azon földek, mellyek kllenczed alá vannak, egyaránt fel nincsenek osztva; valyak mindazonáltal, hogy azokban az egész heles gazda vethet el 15 p. mérőt. In summa Mágocsi uram jobbágyai curialis földekkel együtt vethetnek el egy esztendőben 37 p. mérőt, Rooth uram része pedig 27 posonyit; a másik esztendőre mind Mágoczy, mind pedig Rooth uram jobbágyai töbször emiitett curialis, ugy colonicalis földekben vethetnek el 37 p. mérőt. In summa két esztendőnek forgása alatt Mágoczy uram része 74, Rooth uram u 64 posonyit, fél belesek pedlgh ennek felit vetik, a zsellérek nem külömben a curialis földekben egy esztendőbe két fél posonyit, a kllenczed alá való földekben pedig eötötthatott, ha szántani akar, vethet, másik esztendőben hasonlóképpen annyit. Mi illeti a kaszáló rétyeket, vallyak, hogy az egész heles gazdák jó esztendőbe kaszálhatnak 5 szekérre való szénát, fél belessek 2 Íj2, zsellérek pedig, kik a földes uraságokat marhával szolgálni nem szokták, hárman annyi rétet bírnak, mint egy heles gazda. Sarjút soha sem kaszáltak, állítván, hogy a sarjú rajtok meg nem terem. Falu számárais 9 szekérrel szénát kaszálni szoktak, zabot 4 p. merőt vetni, falu kovácsának hasonlóul négy pfosonyij alá való földet még. 6. Nem lévén meg határozva szolgálattyoknak napjai, valamikor az uraságoknak teczett, szekér és kézi munkával együtt ki kelletet mind a két részrül való jobbágyoknak állani, és így robotéijoknak számat nem tudgyák. 33 A jobbágyok egyik kiegészítő keresete volt, hogy a vízi úton Szolnokra és Szegedre szállított máramarosi, illetőleg erdélyi sót több hetes úttal fuvardíjért a pesti sóházhoz (részben a dunavecsei éléstárhoz) szekerezték. 31 Ti. Róth egészhelyes jobbágya.
