Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék

7. Szöllöjekbül, ugy a colonicalis földekben lévő termésbül hetedet, a fundusokhoz való szántó földekbül pedig kilenczedet földes uraságoknak adni szoktanak. Taposztallyák azt is, hogy más szomszédbéli uraságoknak jobbágyiis magok határakbal kilenczedet adnak. My illeti a culinárékat, Mágocsy aram részérül való egész heles jobbágyok [h]at csürkét, 30 tojást, félhelessek 3 csürkét, 15 tojást, zsellérek pedig 10 tojást és 2 csürkét ; Roth uram egész heles jobbágyai koppannak való két kakast, zsellérek egyet esztendőnként adni szoktanak. De caetero semmi más ajándékokkal nem tartoznak, sem pedig censust nem füzetnek. 8. Puszta házhely nalok nints. 9. Szabados jobbágyoknak tartyák magokat. Költ 8-a Április 1768. Biro Bencze Márton Törvény biro Dudás Mihály Nótárius Georgius Zapadlo [ Pecsét ] Hártyán (Váchartyán) Az 1683-i adóösszeírásban még szerepel, aztán elpusztul Buda két (1684-i és 1686-i) ostroma idején. 1693-ban tűnik fel újra lakottként; a Rákóczi-szabadságharc alatt egy időre ismét néptelenné válik. 1715-ben és 1720-ban 21 jobbágy-családfőt írnak itt össze, közülük 1720-ban 17-nek van (átlag 13,5 p. mérő) szántóföldje (ezt 2 nyomásban művelik), 18-nak rétje, az új ültetéssel szaporított szőlőhegyen 19-nek szőleje; legelőjük szűk, a szántóföldön az elvetett mag általában háromszorosan térül vissza. 1728-ban a jobbágyok száma csupán 13, de mellettük 17 zsellér és 1 mesterember is feltűnik; 1 családfőre átlag 9,0 p. mérő szántó jut. 1760-ban a 2 bírón és 1 cigányon kívül 5 taksafizetőt (1 mészárost, 1 kovácsot, 2 molnárt, 1 kocsmárost), 46 jobbágyot és 3 zsellért említenek ; állatállományuk 53 igásökör (ebből 1 „uzsorás"), 96 hámos ló, 69 fejős és 25 meddő tehén, 63 gulyamarha, 4 ménesbeli ló, 157 fejős juh, 39 sertés, 6 köpű méh; termésük p. mérőben, illetőleg akóban: kenyérgabona 1261, árpa 402, zab 419, bor 449; volt még a faluban 2 pálinkafőző üst. 1 jobbágygazdaságra a fentiek szerint 1,1 igásökör, illetőleg 3,1 vonóállat, 1 családfőre 6,2 számosállat és 23,4 p. mérő kenyérgabona jutott átlagosan. — Földesura háromnegyedrészben a Gosztonyi, negyedrészben a Bárczay család. 1. Urbáriumunk nincsen, és ekkoráig nemis emléttyük, hogy valamelly urbáriumunk lett volna. 2. Helységünk két uraságnak birtoka alatt lévén, úgymint tek., nemzetes és vitézlő Gosztonyi és Bárczy famíliáknak, mi illeti titulált Gosztonyi famíliát, annak sem eggy résznek, sem más résznek ekkoráig semminemű kész pénzbeli adót nem adtunk. — Hanem tek. Bárczy famíliának elsőbbet ugyan 1752. esztendőbéli contractus mellett (melly edgy octavalitását Bárczay résznek foglallya magában és tsak két esztendőkre adattatott) mostani alább következendő adóinkat adtuk, melly contractus után is azon adónk ekkoráig állandóképpen meg maradván, azt már most az egész famíliának részére edgyenlőképpen mintedgy bé vett szokásbul füzettyük. 3. Már föllül emiétettük, hogy tek. Gosztonyi famíliának részére kész pénzben semmit sem adunk. •— Hanem naturálékban bé vett szokásbúi edgy egész ház-helyes gazda, ugy a fél ház-helyes is esztendő által szokott adni csirkét nr. 3, ludat nr. 1, zsellér csirkét nr. 2 ; és ezeken kivül semmi egyebet nem adunk. Mi illeti tek. Bárczy famíliának adóit, föllül irtt mód szerint mind a két octavalitásra esztendőnként edgy egész ház-helyes gazda kész pénzül census-képpen 3 ft-ot füzet, félhelyes 1 ft-ot 30 kr-t ; gyalogok titulált família részin nem lévén, azon okbul, hogy a zsellérekbül is fél helyessek tétettvén, azoknak különös adójuk szabva nincsen. — Naturálékban