Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon
azonban a gyakorlatban nem voltak népszerűek úgy, hogy a 60-as években a gyárak célszerűbbnek találták a külön trágyaszóró gépfajta kialakítását. 71 Addig is a bakhátasan szántott angliai répaföldeken 2—3 soros, lóvontatású vetőgépek jártak, a nehezen mozgó répagomoly számára speciális vetőszerkezettel, míg a simára szántott, fogasolt földeken 4—5 soros gépek vetették a répát, minden sor előtt egyengető, utána a vetőbarázdákat betakaró kis hengerekkel. Magyarországon, ahol „mívelő kezek hiánya miatt" a kapások termesztése még nem fejlődhetett ki nagyobb mértékben, és ahol szerte az országban „még elég a használatlanul heverő föld", a répa gépi vetésével kapcsolatos kérdések kisebb jelentőségűek voltak. A mezőgazdasági termelés rendszerváltozásának hullámverése Magyarországra mindig későbben és csökkent intenzitással jutott el. Ezzel magyarázták, hogy „idegenkedéssel viseltetik a kisebb birtokos minden olly gazdasági eszköz iránt, melly két- vagy háromféléből álló ősi inventáriumától különbözik". Ám ez nem volt speciális magyar jelenség. „Angolhonban — mondja egy 1839-ben kelt tudósítás — az erőművek gazdasági czélokra való használásának még sok ellenzője van; a Scótok fogékonyabbak újítások iránt." 72 Az egész világ mezőgazdaságában legnagyobb munkaigényessége miatt a cséplés, a termelés eredményessége szempontjából pedig a vetés gépesítése iránt mutatkozott leginkább érdeklődés. Erről beszélnek a kor gépkatalógusai és szállítási jegyzékei is. Amikor a londoni Weatherley mezőgazdasági gépgyáros 1820. augusztus 4-én a keszthelyi Festetics-uradalom rendelésére berakott a L. Owen szállító cég Triesztbe induló hajójára 79 db ládát és darabárut (köztük 2 kutyát), a tárgyak jegyzékén szerepelt 8 különféle eke (ebből 2 db a gyár újításának első elkészült példányai), 111 db különböző ekevas, egy 18 font értékű Cooke-féle sorvetőgép mindenfajta gabona vetéséhez, egy northumberlandi répa sorvetőgép 2 font 12,5 shilling értékben. Egy négylovas járgányos cséplőgépet 31 ládába csomagolva 150 fontért, egy másik cséplőgépet 188 fontért vásároltak meg a keszthelyi uradalom számára. Ekéken, vető- és cséplőgépeken kívül mindössze néhány borona, egy rosta, egy almaprés, valamint különféle gépalkatrészek és a járgányhoz szükséges lószerszámok voltak a rakományban. 73 A mezőgazdák sokat vártak a vetőgéptől, sok feladatot kellett volna megoldani általa a fejlődő termelés során. A sok és sokirányú igény és kísérletezés természetesen nagyon különböző tapasztalatokat, ebből eredően sokszor ellenkező előjelű véleményeket eredményezett. Amúgyis divat lett a 71 M. Rühlmann i. tm. II. 562, 625. 72 Oeconomische Neuigkeiten 1839. 74. sz. 73 OL, Festetics család keszthelyi ltára 1444. fasc. 21. — Ugyanezzel a szállítmánynyal érkezett meg a Georgikon mag-gyűjteményét gyarapító egy sorozat (32 féle) terménymag, egy sorozat (32 féle) kerti mag, egy sorozat (113 féle) burgonya a tanintézeti „museum" részére.