Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

48. Vetőtárcsa állítható nagyságú kanálfelülettel 48. Verstellbare Löffelscheibe 1. A vetőgépgyártás világpiaci versenye a századfordulón A gyárak versenye nem állt meg a megállapodott vetőgéptípusoknál, hanem kisebb jelentőségű, gyakran egészen jelentéktelen újításokkal kísérletezett. „A vetőgép manapság — írta Sporzon — sajnos, már úgyszólván divatczikké vált, a gazdák egyenes hátrányára. Dobálóznak a leghangzatosabb nevekkel, úgy mind ,Szabadalmazott', ,Űj', Xegújabb' vetőgép",

3 de a hangzatos nevek mögött nincs semmi pozitívan értékelhető eltérés az addigi szerkezetektől. Felrója, hogy egyes gyárosok új rendszerű vetőgépeket hirdetnek, holott régi, elavult rendszert újítottak fel csupán. Néha be is vált a régi módszerek felújítása. A Kühne-gyár 1912-ben bevezette a Vera Drill sorvetőgépet, kanalas vetőszerkezettel, a kanalak működő felülete a magnagysághoz változtatható volt.

4 Ez az új gép a régi kanalas szórás elvére épült, mégis évtizedeken át forgalomban maradt a XX. században is. A győri Stadel-gyár 1902-ben gyártani kezdte a Győri Drill elnevezésű sor vetőgépet, amire azért kapott szabadalmat, mert a magmennyiség szabályozójának beállítása óramutatószerűen történt és nem az addigi fogasíwel vagy tolókával. A 11—21 sorosan készített vetőgép ára 440—670 korona volt.

5 A Hofherr és Schrantz-gyár 1902. tavaszán ,,új rendszerű" Viktoria Drill 15 soros vetőgépet adott át kipróbálás végett :f Sporzon P.: Superior Drill vetőgép. K 1905. szept. 16. 4 OL IV. Kühne VIII. 5. tét. 757. sz. brosúra é. n. 5 Üj szabadalmak. GM 1902. 24. sz.