Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

Bár „kezdetben ez az alkotmány természetesen titokzatosnak és érthetetlennek látszik az előtt, aki nem ismeri", lényegében mégis olyan egyszerű volt; hogy bármelyik ügyes bognár, ács vagy asztalos meg tudta csinálni,™ és „minden közönséges földműves tud vele bánni" — írta róla a feltaláló. Komoly hibája volt a gépnek, hogy az adagoló szerkezet törte a szemeket. Ennek kiküszöbölésére az adagoló kerekeken a rovátkolást felszegezett bőrcsíkokkal helyettesítették. A nyugati országokhoz képest a kapitalista fejlődésben hátramaradt Magyarországra ekkor még csak gyenge hullámverése ért el a vetés gépesítése érdekében egyre szélesebben gyűrűző törekvéseknek. A nyugateurópai városiasodás, mint az ipari fejlődés velejárója, utat nyitott a mezőgazdasági árutermelés kibontakoztatása előtt, s ez először főként a gabonatermesztésben követelte a vetés gazdaságosabb, termelékenyebb módjainak és szerszámainak kialakítását. Ugyanebben az időben Magyarország még messze elmaradt a városias fejlődés nyugati formáitól, az árutermelésre való áttérés kezdeti időszakában is megtartotta, sőt az allodiális gazdálkodás növelésével, az örökös jobbágyságba taszított paraszt robotjának igénybevételével fokozta is a mezőgazdaság feudális jellegét. Azok a konjunkturális lehetőségek azonban, melyeket időnként a háborús viszonyok nyitottak a földesúri árutermelés — elsősorban a majorsági gabonatermesztés — előtt, esetenként agrotechnikai meggondolásokhoz vezettek. Voltak, akik érdeklődtek, ha messze országokból a termelő munkát segítő találmányokról érkeztek híradások. Ezek nyomán születtek meg Magyarországon is az első próbálkozások a vetés gépesítése körül. Lippai János sok kiadást megért „Posoni kert"-jében bukkant fel hazánkban először a vetőgép említése. „Posonban ebben az 1662-ik esztendőben, az ország gyűlésekor jött vala császár és koronás királyunkhoz olly mathematicus, a ki arra felelt,

37 hogy ollyan instrumentumot csinál, ki által úgy vethetik a magokat, hogy egymástól mind egyaránt essenek."

38 Ez a vetőgép csak terv maradt, de a terv egyidős a vetőgép európai jelentkezésével. Későbbi leírás is a XVII. századra teszi egy magyar feltaláló, a debreceni Nagy László szántóvető gépének megszerkesztését.

39 „Az általa feltalált gép öt kerékkel bírt, 3 elöl, 2 ezek mögött. A kerekeken talpak nem voltak, hanem minden kerék 6 küllővel bírt, melyek végén egy-egy 33 A feltalálók vetőgép-ötleteinek egyszerűségi rekordja bizonyára G. Washingtoné, az amerikai szabadságharc fővezéréé, aki a békekötés (1783.) után visszavonulván birtokára, kovácsa segítségével önműködő vetőgépet szerkesztett egy körül lyukgatott hordóból, melyet hosszában két kerékre fektetett, és a kihulló mag mennyiségét a lyukak egy részének bedugásával szabályozta. (J. Oliver: Die Geschichte der aimeirikanischen Technik. Düsseldof 1959. 118.) 37 arra felelt = felelősséggel azt állította. 38 Az 1753. évi (Győr) kiadásból 177. p. (Az első kiadás 1664-ben jelent meg.) 39 Magyar Híradó 1784. 147. sz., idézi GM 1880. 541.