Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása
vaslapát volt, mely fordultában a földet leásta. Hogy pedig a föld ne tapadjon az ásóhoz, egy alkalmas horog-készülék minden fordulásnál lekaparta azt. A hátsó két kerék fölött levő garadból pedig a vetés ömlött egy keskeny, hosszúkás nyíláson oly szélesen, a minő közökben szánt egymás után az öt kerék. Az egész készülék után egy borona van kapcsolva. Hogy a különböző munkát (szántás, vetés, bononálás) egyenletesen végezze a gép, az kövekkel terheltetik meg." A rotációs talajművelés gondolatának korai formája ez, kezdetleges megtervezése az ötsoros vetés és az azt megelőző és követő talajmunkák egy munkamenetben való elvégzésének. 3. A kapás sorművelés szerepe a gépi vetéstechnika kialakulásában A gépi vetés technika fejlődésének erőteljes lendületet adott a XVII— XVIII. század fordulóján a lókapás sorművelés megjelenése a szántóföldi növénytermesztésben. Ez már a földművelés tőkés fejlődésének kezdeti szakasza volt, amikor — Lenin szavai szerint 40 — „bérmunkához szokott emberek osztályára", új, a volt jobbágyét helyettesítő, de annál fejlettebb „földesúri felszerelésre", a termelés tőkés rendszerének kialakítására volt szükség ahhoz, hogy a földművelést továbbra is ne „úri módra", hanem a kapitalista haszon szempontjainak megfelelően űzzék. A haszonra termelés ösztönző ereje egyre nőtt, a műszaki művelődés egyre szélesebb területen hatott a mezőgazda társadalomban. Ekkor következett a vetőgépfejlŐdés második nagy fejezete. Maga a sorművelés a talajerővel való racionális gazdálkodásnak, a tenyészterület ésszerű kihasználásának gondolatából fejlődött ki. Lényege nemcsak és nem is főként a sorokba vetés, hanem a sorközöknek a tenyészidő folyamán többszörös megművelése, aminek előfeltétele a szórt kézi vetés helyett a sorokba történt vetés. A sorvetés tehát csak egyik munkafolyamata az újfajta, művelésnek. A szántóföldi termelés szerkezetének átalakulása volt a korszak jellemzője, s ez új módszereket, az új módszerek pedig új eszközök, gépek bevezetését igényelték. Norfolk, Kent felől kezdte az ugart felváltani az angliai birtokokon a váltógazdálkodás. Ez természetesen lassú folyamat volt. Ahova el is jutott, legtöbben még ragaszkodtak a nyomásos gazdálkodás megszokott formáihoz, de már kezdték keresni a módját a jobb talajerő kihasználásnak, a terület-egységről nagyobb termés betakarításának. Eredményes módszernek ígérkezett a kapás sorművelés, amit egyes vidékek szorgalmasabb angol gazdái már régóta, kézi vetés után alkalmaztak. A szórt vetést is meg szokták egyszer kapálni vagy gyomlálni. 41- Vetették a gabonát kézzel is 9—12 hüvelykes sorokba, amelyeket 40 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Bpest 1949. 183. 41 A. Thaer: Einleitung zur Kenntniss der englischen Landwirtschaft. Hannover 1798. I. 483.