Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

is vetettek kapás művelésre, és jó eredményt várnak.

15 Január, február,, március hónapokban a kísérleti táblákba „5 ittze árpát, 6 ittze Szicziliai búzát és 7 ittze Egyiptomi zabot eke-kapa mívelet (drill-cultur) szerint elvetettünk", — mondja a jelentés.

16 Az eredményről Rumy Károly, ,,a Mezei gazdaság rendes Tanítója" és Ambróczy Ádám, „annak segedelme" (adjunktusa) számoltak be. A cséplési átlagok szerint a búza 6, a rozs 8—12 szemet adott a szokásos művelés mellett. „A 2-dik Próba-Szakaszon termő rozs (vagy drill-) vetést Svájtzer kapáló ekével megkapálták, júliusban pedig learatták." Az így művelt árpa 25—26 szemet, a 3. szakaszban 13—14 szemet adott. Az 5. parcellán a július 14-én aratott „oláh rozs" sorvetés és kapálás után 25 szemet hozott.

17 2. Kísérletek Axster és Fellenberg vetőgépeivel A magyar mezőgazdasági szakirodalomban, szakoktatásban, a rendi országgyűlésen a XIX. század első évtizedeiben erős hangsúllyal kerültek szőnyegre a gabonatermesztés kérdései. Volt keleté a magyar gabonának, a búzaárak — csakhamar az inflációtól is hajtva — évről évre emelkedtek. 1800-ban 45 garas, 1810-ben 176 garas, 1812-ben 4—500 garas volt egy pozsonyi mérő búza átlagára.

18 A nagybirtokokon a napóleoni háborúk konjunktúrája mielőbbi befektetésre váró pénzbőségben jelentkezett, volt anyagi bázis a termelési eszközök fejlesztéséhez. Megnövekedtek a majorsági gazdálkodás keretei, lehetővé vált a haladottabb technikához szükséges szerszámok, jobb ekék, boronák, itt-ott vetőgépek munkába állítása. A fejlődés természetesen nem indult egyszerre a termelés egész területén. Egy-két nagybirtok rálépett a fejlesztés útjára, s annak megvoltak már a tőkés ismérvei (bérmunka, saját termelő eszköz, gép, piacra termelés), a földesurak zöménél azonban még a jobbágy ósdi szerszámain, elnyűtt állatain nyugodott a termelés, a túlrobotoltatott jobbágyok az aliódium körülményei között is jobbára a régi, primitív technikával termeltek. Egy-egy konjunktúra (gabona, gyapjú) lendítő erejének hatása alatt lassanként mégis megkezdődött a nagybirtok fokozatos gazdasági átrendeződése. Ennek a lendületnek is meg kellett küzdenie visszahúzó erőkkel, az osztrák gazdaságpolitika által mesterségesen lassított fejlődés ellentmondásaival. Az ország büszke volt, hogy a magasabbfokú mezőgazdasági szakoktatás első európai intézményének csírái bontakoztak a keszthelyi 13 Bewillkommungsrede an die Theilnehmer des oekonomischen Besuches im Georgikon zu Keszthely. 9. 10 NG 1815. I. félév 257. 17 Uo. 123. Is Pach Zs. Pál: Magyar gazdaságtörténet, Bpest. 1958. II. 19. kk. 62