Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása
hátrányai: 1. erősen munkaigényes, 2. kertileg megművelt földet kíván, 3. nagyüzemi keretek közt alkalmazása költséges, 4. gabonaféléknél rentabilitása kétséges, gyökgumósoknál inkább kifizetődő. Az angol A. Young is azon az állásponton volt, hogy a sorművelés igénye nemcsak a talaj minőségével szemben felette nagy (gyomos, nedves földeken nem lehet eredménnyel alkalmazni), hanem a talajelőkészítés tekintetében is rendkívüli követelmények elé állítják a gazdát, márpedig megfelelő minőségű talaj magasfokú előkészítéssel sorművelés nélkül is jó termést ad. így látta ezt Ducket is, amikor kijelentette, hogy a magtakarékos vetést jól megmunkált földön kapás művelés nélkül is meg lehet valósítani. 104 A sorművelő kultúra ellenzőinek egyike Gumphry Marshall volt, aki szerint a lókapa sem irtja ki végleg a gyomot a sorközökből, a gyom kapálás után is mindig újra sarjad. Azt is megállapította, hogy a kapás művelés nem minden fajta kultúrnövény terméshozamát növeli, mert egyes növényeket a sorművelés magas szárak növelésére serkent, ami azonban leköti a termés gyarapításához szükséges fejlődési energiákat. A termő ágaikat oldalra hajtó hüvelyesek meghálálják a sorművelést, mert a sorközök szabadon hagyásával növekszik a termő hajtások előnyös elhelyezkedéséhez szükséges terület, míg a gabonafélék szalmájának sűrűn kell állnia, mert a gabonafejek felfelé nőnek, tehát a növényt arra kell ösztönözni, hogy erőit a kalászok fejlesztésére fordítsa, ehhez pedig a sűrű vetés jobb. Gumphry Marshall azzal zárta a sorművelés elleni érveit, hogy leglényegesebb a jó talajelőkészítés, ha pedig az megvan, akkor kapálás nélkül is el lehet érni a sorművelés eredményeihez hasonló termésátlagokat. 100 Thaer sorra cáfolta az ellenvéleményeket, de már ő is szűkítette a gabona sorművelésének területét, amikor megállapította, hogy tavaszi gabonánál nincs szükség kapás sorművelésre, mert a tavaszi vetés talaja nem ülepedik, nem kérgesedik meg úgy, mint az őszi; az őszi gabonák közül pedig a búzát tartotta sorművelésre érdemesnek. Minthogy a vetés általános módja ebben az időben még a kézi vetés volt, Thaer 1812-ben még szükségesnek látta megírni a helyes kézi vetés szabályait. ,,A vető a gazdaság legfontosabb kézi munkása" — írta ugyanabban a művében, 10 *' 10í Krünitz i. m. 129. k. 668. m The Rural Economy of the Southern Counties. II. 16. (Id. Krünitz i. m. 129. k. €66.) 100 Thaer: Grundsätze IV. 20. — Az egykori berlini mezőgazdasági múzeum 1869. évi katalógusa arról tanúskodik, hogy Thaemek egész kis gyűjteménye volt kora vetőgépeinek modelljeiből, és azokat a berlini múzeumnak ajándékozta. Köztük volt a Ducket-féle vetőgép, Thaer vetőgépe, egy falusi tanító által szerkesztett vetőgép, egy aprómag vetőgép, 4 ismeretlen típusú vetőgép, egy kukorica-, egy répavetőgép, egy babvetőgép és egyebek. Volt a múzeumnak 5 eredeti vetőszerkezete is: egy 10 soros Smyth-féle, teleszkópos vetőcsövekkel, 5 láb keréktávolsággal (137 és fél tallér volt
