Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

ugyanazon vagy külön-külön vetőcsövön való kiszórásának. Mindezekre vonatkozó vizsgálatokat a műegyetem gépkísérleti állomásán is végeztek. Az OMGE műszaki bizottsága 1912. márciusában a hatvani uradalomban sortrágyázó bemutatót rendezett, ahol 6 különféle rendszerű gabona sortrágyázó vetőgépet és 12 gabona vagy répa vetésére alkalmas sortrágyázót mutattak be.

71 A Kühne-gyár pár éven át távoli figyelője maradt a széles köröket foglalkoztató szakvitának, így annak a kérdésnek is, hogy a műtrágyával való közvetlen érintkezés nem befolyásolja-e a mag csíraképességét. Végül is készült a Kühne-gyárban egy VT jelű kombinált gabonavetőgép, amely éppen erre az aggályra tekintettel, a csoroszlya különleges kiképzésével, a külön ládából szórt műtrágyát összekeverte a földdel, még mielőtt a szem a földbe hullott volna. Kapások vetésénél az RT jelű kombinált Kühnevetőgép a trágyát a mag alá helyezte el. Nem volt azonban a Kühne-gyárnak gabona és kapások vetésére egyaránt alkalmas sortágyázó vetőgépe. Miután a kísérletek eloszlatták a kétségeket — mondja egy gyártmányismertető kiadvány —, „cégünk nem késhetik többé egy ezen követelményeknek megfelelő, kalászos és kapás növények sortrágyázására egyaránt alkalmas vetőgép piacrahozatalával". így született meg 1913-ban a Royal Drill kettős vetőládával, kanalas vetőszerkezettel, 15—21 soros változatokban, 980—1250 korona áron. Egyszerű vetőgépként és külön trágyaszóróként is használható volt.

72 Nem tömődött el, mert az egycsöves kombinált vetőgépekkel szemben külön csoroszlyasora volt a magvak és külön a műtrágya kiszórására. A csáki földművesiskola véleménye szerint a száraz és a csávázott magvakat is jól vetette a Rolyal Drill, de a műtrágyát meg kellett szitálni beadagolás előtt. Kis gazdaságokban és kötött talajon nem jósoltak elterjedést ennek a vetőgépnek, mert vonóerőigényes volt. Az ágasegyházi 700 holdas Kratochwill-birtokon homoktalajon is két pár igásló kellett félnapos váltásban a 15 soros Royal Drill elé. Még ebben a korban is sokszor hangzottak el a gépesítés kapcsán olyan kifogások, hogy a magyar paraszt munkások félnek a gépektől, nem tudnak azokkal bánni. A nehéz kombinált gabona-répavető körül nem is volt indokolatlan az eféle aggályoskodás. Mégis a 21 soros Royal Drill „beállítását és kezelését — hangzott az 1913. decemberében kelt szakvélemény — egy-kétszeri bemutatás után a vetésnél alkalmazott bármely cseléd is könnyen elsajátíthatja".

73 A Losonczi Gépgyárban, miután az teljesen vetőgépgyártásra profilírozta magát, megszerkesztették a tolóhengeres és merítőkorongos vetőszerkezet egyesítésével a „Losonczi" nevű egyetemes sorvetőgépet. Ennek 71 Sortrágyázó vetőgép bemutatás. K 1912. ápr. 3. 72 Kühne 587. sz. kiadvány Bpest é. n. (1914. előtti évek.) 73 OL IV. Kühne I. Vez. 35. cs. Vélemények és nyilatkozatok 1913.