Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

58. „Losonczi" egyetemes sorvetőgép 58. Universaldrillmaschine „Losonczi" tolóhengere alsó kifolyással gabona és kisebb magvak vetésére volt alkalmas, felül kifolyós merítőkorong jávai pedig nagyobb magvak vetésére használták. 12—15 soros változatban, főleg exportra készült.

74 Az első világháború kitörése után a mezőgazdasági gépek forgalma felére esett vissza. A világháború következményeképpen kb. egyharmadára csökkent országterületen a gazdasági szerkezet megváltozásával változtak a mezőgazdaság területarányai is. Az ország szántóterülete 9 762 974 k. holdra, a háború előttinek 48,2%-ára csökkent. Ez a terület 1 517 168 gazdaságra oszlott, ami 63,5%-a a békekorszak utolsó számlálási eredményének. Az azelőtti szántóterületnek 19,5%-án termeltek ezer holdon felüli nagybirtokok, s ez az arány a háború után 19,9%-ra változott,

75 Az akkori agrárpolitika hátrányosan befolyásolta a mezőgazdaság regenerálódását, ami elsősorban a szükséges beruházások, gépbeszerzések elmaradásában mutatkozott meg. Fokozta a fejlődés retrograd tendenciáját az országra nehezedő tőkehiány. Az 1930. körüli évek gazdasági világválsága Magyarországon is pusztított. Még a krízis utórezgéseinek időszakában, 1935-ben 7Í A MÁV Gépgyár 1914. árjegyzéke. Bpest é. n. 260. 75 Magyarország mezőgazdaságának íőbb üzemi adatai az 1935. évben. Bpest 1941. 111.