Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

54. Keresztbarázdás négyzetbevető gép 54. Zweireihige amerikanische Quadratsämaschine vetés technikájának kezdetleges gépi kísérlete volt. A gépen ülő külön munkás megtakarításának szándéka vezetett hamarosan a vetőszerkezetnek gombos lánccal való nyitogatásához 48 s attól már csak egy lépés volt a drótvezérléses négyzetbevetés. Ebben az időben volt már a magyar piacon amerikai fészekbevető gép. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, amelynek gépészeti szakemberei ismételten jártak amerikai tanulmányúton, 1895-ben vállalta egy tengerentúli aratógépgyár képviseletét, „majd a Deere & Co. amerikai gyár képviseletének megszervezésével, a négyzetbevető gépek importálásával megismertette a magyar mezőgazdákkal a tengeri racionálisabb művelését". Ebből a Simplex kukoricavetőgépből pár év alatt sok állt munkába Magyarországon.

49 Itt azonban nem egészen váltak be, mert Sporzon 1904ben adott szakvéleménye szerint „a fészekbevető gépek a leggondosabb szerkesztés mellett is 4—6 szemet vetnek egy fészekbe. Ezek a fajta gépek nem terjednek nálunk, hanem egyre kevesebb van belőlük".

50 Nyilvánvalóan csökkent a Simplex négyzetbevető iránti érdeklődés, mert éppen a kukoricaművelés egyik legmunkaigényesebb munkafolyamatát, a ritkítást, a csoportos maghullatás miatt nem tudta kiküszöbölni. Cerháti Sán48 Közlemények a magyar-óvári gépkísérleti állomás köréből. Magyar-Övár 1890. 2. 49 Dr. Szabó Miklós: Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1891—1941. Bpest 1942. 90. 50 Feleletek. K 1904. ápr. 2.