Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében
dor véleménye szerint „fészekvetésnél az egyelést, ritkítást megsínylik a megmaradt növények, fészekbe jól vetni csaló kézzel lehet. Bár vannak fészekbevető gépek, de ezek inkább csak szaggatott sorvetést végeznek, a kézi vetés pedig drága és lassú. Ezért a fészekbevetést csak kivételesen alkalmazzák, nagy tenyészteret kívánó növényeket is inkább sorvetővel vetnek. Fészekvetés szükséges, ha kapásokat keresztben-hosszában géppel akarunk művelni." 51 A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1906 decemberében felhívta a Kühne-gyár figyelmét egy magyarországi viszonyok közt megfelelő kukoricavetőgép gyártásának aktualitására. A Kühne-gyár válasza leszögezte, hogy legmegbízhatóbb teljesítményt a drótvezérlésű gépektől lehet várni. A gyárvezetőség tisztán látta, hogy ,,a mi gazdáink az ilyen gépek alkalmazásától idegenkedni fognak, tartván attól a bíbelődéstől, mellyel ennek a sodronyszálnak a kezelése jár, bár az amerikai farmer minden nehézség nélkül küzd meg vele". Utalt a gyár arra, hogy a McCormick-gyár nagyobb számban bocsátott ilyen gépeket próbára magyar gazdaságok rendelkezésére, eredménytelenül. Amerikában is hiába próbálkoztak meg a sodrony Cserháti S.: Általános és különleges növénytermelés. II. kiad. Bpest 1922. II. 559. 55. McCormick-féle drótvezérlésű Senior négyzetbevető gép 55. McCormicks drahtgesteuerte Quadratsämaschine für Maisbau