Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

3. Korszerű kukorica- és répavetőgépek A szántóföldi takarmánytermesztés, mint a belterjesedő mezőgazdálkodás egyik fő jellemzője, és ezen belül a kukorica termesztése erőteljes fejlődésnek indult. Már az 1871—1895. időszakban 2,8 millió k. holdról 3,8 millió holdra emelkedett a kukorica vetésterülete. Ezalatt a vetés gépesítésének lehetőségét főleg a gabona sorvetőgépek vetőszerkezeteinek és a csoroszlyák számának módosítása útján keresték. Az agrotechnikai követelmény azonban a fészekbevetés gépi módozatainak kutatását tette szükségessé, így fordult a figyelem a kukoricatermesztő nagy amerikai farmok vetőgépei felé. A probléma sürgetővé vált, mert a kukoricatermesztés volumene Magyarországon az 1886—1900. években 51,8%-kal megnövekedett. Az emelkedés a századfordulótól lassúdott, de állandó volt: 1901-től 1915-ig újabb 21,8%-os fejlődést mutatott a statisztika. A termés szemes kukoricában 1911-ben 41 millió q volt, 1912-ben 51 millióra, 1913-ban 54 millió q-ra emelkedett/'

4 Érthető tehát, hogy a gépi vetéstechnika egyik nagy gondot okozó problémája a kukorica géppel való vetése volt. A XX. század elején ez is nagy lépéssel jutott közelebb a megoldáshoz. 1899-ben Sporzon Pál még kategorikus választ adott egy középbirtok gépi felszerelésének megszervezése ügyében feltett kérdésre. Külön tengeri vetőgép szerkesztését — írta — feleslegesnek tartja, mert a 15 soros általános vetőgéppel a kukoricát is jól el lehet vetni, csak le kell szerelni négy kivételével a, vetőcsoroszlyákat, vagy fenn is maradhatnak a kikapcsolt csoroszlyák, csak akkor valamivel lassabban megy a munka a nagyobb talajsúrlódás miatt. Gépgyártásunk is a normál vetőgépeknek kukoricavetésre való használhatóságára törekedett elsősorban. A gazdák köréből ekkoriban már érdeklődés mutatkozott a kukorica négyzetbe vetése iránt, Ilyen gép azonban még nem volt. Sporzon szerint ,,a magtengerit a közönséges sorvetőgéppel vagy esetleg fészekbevető géppel vetik ... és ritkítani kell a vetést, illetve egyezni. Különleges tengerivetőgépet nem készítenek manapság".

45 Az OMGE műszaki szakosztályának 1891. február 11-i ülésén eseményként jelentették be, hogy a vácikörúti Sack-lerakatba megérkezett az első szállítmány a 32, 50, 63 és 75 cm sortávolságú kukoricavetéshez hármas vagy négyes ekékre alkalmazható készülékekből. Minthogy pedig „újabb időben a géptechnika igyekezete oda irányul, hogy több műveletet lehessen egy géppel végezni", a berlini Eckert-gyár már egy évvel előbb megszerkesztette a kettős vagy hármas ekére szerelhető 2 vagy 3 nyílású vetőszerkezetét, amelynek lényege az eke mögötti kis járókerékről láncáttétellel nyitódó és záródó vetőnyílás.

4(i 44 Fellner F.: Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Bpest 1916. I. tábla. 45 Kérdések. K 1899. nov. 1. 46 GL 1890. ápr. 27. 203.