Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

lón, és azokkal ledolgozásra, ritkábban pénzért bérmunkát végeztek kisebb módú gazdák számára. A szegedi határban egy felsőtanyai gazdaság föld­jein vetettek először sorvetőgépekkel. A 80 holdas birtokból 34,5 hold volt szántó, abból 20—22 hold kalászos, ehhez volt cséplőgép és vetőgép, ame­lyek bérmunkával mozdították elő tulajdonosuk vagyonosodását. Az egyik kettőshatári, 82,5 holdas tanyán 48,7 hold szántóból 30—35 holdat vetettek el kalászosokkal, s volt 2 cséplőgép, 1 vetőgép. A királyhalmi tanyához 96 hold homok tartozott, ebből 32 holdon saját géppel vetették a gabonát. A 162 holdas feketeföldi tanya 92 hold kalászos-vetését egy gép vetette, két aratógép vágta le. A Székhalom melletti 18 holdas tanya gazdája 25 holdat bérelt hozzá, 24 holdon kalászost, 12 holdon kukoricát vetett saját géppel, de bér vetést és bérfuvarozást is végzett. A pénzes bérvetésnél elvetett holdanként 1 korona bért szoktak fizetni a vetőgépkölcsönzé­sért. 171 Hajdúhadházán is egyre több gazdag paraszt vett vetőgépet. Napi 20 kg kukoricáért kölcsönadták szegényparasztoknak, s ha a vetőgép gaz­dája igaerőt is adott hozzá, akkor a kölcsönvevő elvetett holdanként egy­másfél napi gyalog munkát szolgált érte. 172 A legnagyobb tanyai bérgaz­daság Csöngőién volt, ahol 800 holdhoz 207 holdat béreltek, 490 holdon vetettek gabonát és ehhez 3 vetőgépük volt. A szegedi ,,városi kisgazdák — írta Szeged monográfusa — jó felszereléssel bírnak. A vetőgép, a Sack és másféle ekék, vasboronák általános használatban vannak". 173 A szegedi határban homok megkötésére is alkalmas szerszámnak bizonyult a vető­gép. Mórahalmon ez úgy történt, hogy „egy hold homokra kihordták és elterítettek egy szekér szalmát, azt megjáratták vetőgéppel, amely a szal­mát a vetőkapákkal összetörte és beletaposta a homokba". 174 71 Réti J.: A szántás-vetés 1889. h. n. (átdolg. Falusi Könyvtár 1911. 36. sz.) 7j Balassa Iván i. m. 146. 7:i Szüts M.: Szeged mezőgazdasága. Szeged 1914. 152. kk. 7/1 Móra Ferenc Múzeum Szeged. A néprajzi atlasz adat-anyagából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom