Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
lón, és azokkal ledolgozásra, ritkábban pénzért bérmunkát végeztek kisebb módú gazdák számára. A szegedi határban egy felsőtanyai gazdaság földjein vetettek először sorvetőgépekkel. A 80 holdas birtokból 34,5 hold volt szántó, abból 20—22 hold kalászos, ehhez volt cséplőgép és vetőgép, amelyek bérmunkával mozdították elő tulajdonosuk vagyonosodását. Az egyik kettőshatári, 82,5 holdas tanyán 48,7 hold szántóból 30—35 holdat vetettek el kalászosokkal, s volt 2 cséplőgép, 1 vetőgép. A királyhalmi tanyához 96 hold homok tartozott, ebből 32 holdon saját géppel vetették a gabonát. A 162 holdas feketeföldi tanya 92 hold kalászos-vetését egy gép vetette, két aratógép vágta le. A Székhalom melletti 18 holdas tanya gazdája 25 holdat bérelt hozzá, 24 holdon kalászost, 12 holdon kukoricát vetett saját géppel, de bér vetést és bérfuvarozást is végzett. A pénzes bérvetésnél elvetett holdanként 1 korona bért szoktak fizetni a vetőgépkölcsönzésért. 171 Hajdúhadházán is egyre több gazdag paraszt vett vetőgépet. Napi 20 kg kukoricáért kölcsönadták szegényparasztoknak, s ha a vetőgép gazdája igaerőt is adott hozzá, akkor a kölcsönvevő elvetett holdanként egymásfél napi gyalog munkát szolgált érte. 172 A legnagyobb tanyai bérgazdaság Csöngőién volt, ahol 800 holdhoz 207 holdat béreltek, 490 holdon vetettek gabonát és ehhez 3 vetőgépük volt. A szegedi ,,városi kisgazdák — írta Szeged monográfusa — jó felszereléssel bírnak. A vetőgép, a Sack és másféle ekék, vasboronák általános használatban vannak". 173 A szegedi határban homok megkötésére is alkalmas szerszámnak bizonyult a vetőgép. Mórahalmon ez úgy történt, hogy „egy hold homokra kihordták és elterítettek egy szekér szalmát, azt megjáratták vetőgéppel, amely a szalmát a vetőkapákkal összetörte és beletaposta a homokba". 174 71 Réti J.: A szántás-vetés 1889. h. n. (átdolg. Falusi Könyvtár 1911. 36. sz.) 7j Balassa Iván i. m. 146. 7:i Szüts M.: Szeged mezőgazdasága. Szeged 1914. 152. kk. 7/1 Móra Ferenc Múzeum Szeged. A néprajzi atlasz adat-anyagából.