Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében
A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében A századforduló egy lélegzetnyire felszabadította a magyar mezőgazdaságot a gabonaválság hosszú lidércnyomása alól. A búzaárak, amelyek az 1878. évi csúcsértékről, 18 ft 60 kr-ról 1894-ben 7 ft-ig estek vissza, újból emelkedőben voltak, mert az áralakító tényezők legerősebbike, az amerikai gabona áremelkedése kis időre gátat vetett a tengerentúli búza áttörhetetlennek látszó egyeduralma elé. A föld iránti érdeklődés, a termelőkedv újra éledezni kezdett Magyarországon. A válság mélypontján 10 ft-ra esett holdankénti bérlet-egységárak a XX. század első éveire 15 ft-ig, sőt afölé is emelkedtek. 1 Olyan kereslet támadt mezőgazdasági gépek iránt, hogy a gépgyárak raktárai, lerakatai alig tudták a hirtelen támadt igénytöbbletet kielégíteni. A külföldi gépek behozatala meredeken emelkedett, a vetőgépeké is. Hazai gépgyártásunk nem tudta kapacitását hozzáfejleszteni a jelentkezett követelményekhez. 1901-ben kérték a Kühne-gyárat, létesítsen Galacban lerakatot. A gyár vállalta, de készlethiány miatt csak egy évvel későbbre. Ugyanez év márciusában a bukaresti lerakat tíz-tíz darab, 3, 15 és 17 soros Hungária Drillt rendelt, de a gyárban mindössze hét volt belőlük raktáron. A 30 vetőgép Botosani-ba, az Abramovits-gazdaságba kellett volna, ám a megrendelés végül is nem perfektuálódott a szállítás elhúzódása miatt. 2 Magát a vetőgépet a XX. század készen vette át és nem is sokat változtatott azon. A funkcionális elvi alapok már a XIX. században hosszú időre véglegesedtek. Kialakultak a technológiának és az agrotechnikai gyakorlatnak legmegfelelőbb konstrukciós formák. Az utolsó évtizedek meghozták a műszaki részleteknek, főként a vetőszerkezeteknek az akkori igényekhez mérten legmegfelelőbb megoldásait, azokon már csak imitt-amott javítgatni lehetett, s az erre való igyekezetben sokszor rontottak is rajta. Ennek ellenére továbbra is mozgalmas volt a vetőgép pályafutása a magyar mezőgazdaságfejlődésben. 1 Sándor Pál i. m. 326. — Pach Zs. Pál i. m. H/2. 157. 2 OL IV. Kühne VI. külf. lev. 1897—1910. rendezetlen cs.
