Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
Mag Hossza Szélessége Vastagsága 1000 szem súlya gr Mag mm 1000 szem súlya gr Búza 5,0— 8,6 1,6—4,7 1,5—3,5 15,2— 60,0 Rozs 5,0—10,0 1,5—3,5 1,5—3,0 13,0— 50,0 7,0—13,5 2,5—5,0 1,5—3,0 23,0— 58,0 Zab 8,5—20,0 2,0—3,5 1,0—2,6 14,0— 54,1 Lóhere 1,7— 2,8 1,2—2,0 0,8—1,3 1,4— 3,2 Borsó átmérő : 5,6—8,6 78 — 564 Lóbab 10,0—18,0 5,6—8,6 264 —1200 Kiterjedt a vizsgálat arra is, hogy a magvak felülete, nyomás-érzékenysége, törékenysége hogyan befolyásolja a különböző vetőszerkezetek egyenletes működését. Figyelmet szenteltek a tudomány eredményeinek felhasználásával folyó kísérletek során arra is, hogy miközben a mag áthalad a vetőszerkezeten és a vetőutakon, többféle mechanikai hatás éri, amelyek különböző hatásfokkal sérüléseket okozhatnak a magon. Fontos tudni, hogy a sérülések befolyásolják-e és milyen mértékben a mag csíraképességét. A maghéj apró, alig látható sérülései is alkalmasak különböző kártevőknek, rothasztó baktériumoknak utat nyitni a mag belseje felé és ezáltal hátráltatni vagy megszüntetni a csíra erőteljes felnövéséhez szükséges folyamatok kialakulását. Mindezek a szempontok foglalkoztatták a vetőgépgyárakat is. A gép lelkét képező vetőszerkezet tekintetében a tolókerekes rendszernél történt megállapodás után is „az utolsó évek alatt annyi új és szerkezetileg tökéletesített vetőgép került forgalomba", hogy illetékesek, így a földművelésügyi minisztérium és az OMGE is szükségesnek látta vetőgépversenyeket rendezni és azok keretében összehasonlító próbák útján megállapítani az új vetőgép-gyártmányok gyakorlati használhatóságát. Az 1897 őszén Kisbéren a minisztérium pénzbeli támogatásával rendezett vetőgépversenyen nem csak megtekintéssel történt a bírálat, hanem a szemrevételezés után a szántóföldön is megbírálták a gépeket, a végső véleményt pedig csak a próbavetés kikelése után foglalták írásba. Minden géppel egy-egy holdat vetettek el, majd még kettőt a nyilvános bemutatón, és ezek termését aratás, cséplés után külön-külön felmérték. A versenyre 14 vetőgéppel jelentkeztek, de csak 11 vett részt azon, mert a versenyfeltételek között az is ott volt, hogy csak olyan gépek állhatnak versenybe, amelyeken az utóbbi évek során figyelemre méltó újítás történt. A zsűri egyik tagjának nyilatkozata szerint,,általánosságban annyit kiemelhetünk . . . hogy a bemutatott gépeken határozott haladás tapasztalható úgy a szerkezet egyszerűségét, mint az anyagot illetőleg". 160 Az OMGE igazgató-választmánya őszintébben fogalmazta meg véleményét: „A vetőgépekről még egyáltalán nem állítható az, 160 Jeszenszky P.: Nemzetközi vetőgépverseny Kisbéren. K 1897. okt. 6. 218
