Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

hogy minden tekintetben tökéletesek volnának." Ezen a versenyen a 19 soros, tolóvályús Sack IV. és a 13 soros, tolókorongos Weiser-féle Zala Drill kapott aranyérmet. A verseny fő célja volt megismerni a különböző vető­gépek működését különféle talajtípusokon. A kisgazdaságokkal megkedveltetni a gépi vetést, — ez volt a vezető gondolat a Barsmegyei Gazdasági Egyesület 1897 szeptemberi vetőgépver­senyén. Nagy tömeg gyűlt egybe a megnyitás napján a lévai Schöller-ura­dalom nixprodi pusztáján, ahol 17 vetőgép „állott glédában", az egyik közülük vidéki kisgazda találmánya volt. 161 A kisgazdaságok gépcsoportjá­ban a Melichar-gépgyár (Brandeisen, Csehország) vitte el a pálmát a há­romhetes kikelt vetések alapján. Második helyre került a nagykanizsai gépgyár Perfecta Drillje. A vetőgépversenyeken ez idő tájt széltében bevezették a „kisbirtokosok igényére szolgáló gépek csoportját", külön díjazásokkal. A 70-es évek eleje óta Mosonban gyártott Hungária Drill volt a század vége felé is a kis­gazdaságok egyik leggyakoribb vetőgépe. 1898-ban Sporzon Pál még úgy ajánlotta, hogy „egyike legrégibb hazai vetőgépeinknek, mely éppen a mi viszonyainknak megfelelően készült és igen sok kisgazda kezén talál­ható". 162 A Kühne-gyár ezekben az években elmérgesedett konkurrenciális harcokból kifolyólag nem vett részt kiállításokon. Különösen élessé vált a harc a budapesti Első Magyar Gazdasági Gépgyárral, amikor az is elkez­dett vetőgépeket gyártani. „Páratlan" nevű hegyi sorvetőjét a magyaróvári gépkísérleti állomáson alapos kísérlet-sorozatnak vetették alá, és meg­állapították, hogy külsőleg tetszetős, egyszerű kezelésű gép, de egyenet­lenül vet, a vetőszerkezet szabályozó készüléke gyenge, könnyen eltörik. A bírálat az OMGE lapjában jelent meg. 163 A bírálat értékét csökkentették a Kühne-gyár, az OMGE és a gépkísérleti állomás közismert kapcsolatai. A gyárak közötti verseny elfajulására jellemző volt, hogy a Gazdasági Egyesület Hódmezővásárhelyről 1898-ban körlevelet küldött szét a gép­gyáraknak, közölvén, hogy az előkészítés alatt levő egyesületi vetőgépver­sennyel kapcsolatban „egyes gyárak az iránti kérdezősködésére, hogy a versenyre mely czégek jelentkeztek, nem válaszolunk". 164 így történhetett, hogy ezen a versenyen a Kühne-gyár is részt vett, és rá következő tava­szon, a próbavetések értékelése után, a Mosoni Drill ezüst-, a Hungária Drill bronzérmet nyert. Az aranyérmet ezúttal is a Weiser-gépgyár Zala Drillje vitte el. 165 1,11 A lévai vető gépverseny. GL 1897. szept. 26. és okt. 31. m Sporzon P.: Vetőgép kisgazdák részére. K 1898. máj. 4. 163 Kérdések. K 1897. jan. 9. m OL IV. Kühne I. Vezetés 20. cs. A Gazd. Egyesület 206/98. sz. körlevele. 165 K 1899. márc. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom