Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
nagybirtokon is. mint a bellyei, a 80-as évek derekán kézzel vetettek évente 4000—4400 k. hold kukoricát, aminek oka részben a nagyüzemi kukoricatermesztésnek kellően még ki nem alakult gyakorlata, elsősorban megfelelő gépfajta hiánya, részben pedig s talán leginkább a gyermek-napszám olcsósága és bősége volt. „Az eddig ismert fészekbevető gépek — írta Bálás Árpád — rendeltetésüknek nem felelnek meg oly fokig, milyenben ezt a gyakorlat igényli, mert munkájuk nem annyira rendszeres fészekbevetés, mint inkább rendetlen és egyenetlen sorbavetésnek mondható . . . úgy, hogy a fészekbevető gépek után esett vetésen sem mellőzhető a ritkítás." Egyébként is volt egy irányzat, amely azt vetette ellen a gépi vetéssel szemben, hogy „a vetésnél a maggal fösvénykedni legczélszerűtlenebb eljárás, mely magát nagyon érzékenyen szokta megbosszulni". Eszerint a répát érdemesebb volt holdanként 12—15 kg vetőmag felhasználásával sorbavetni, semmint 6—1 kg maggal fészekbevető gépet használni, vagy holdanként 5—6 kg magot kézzel juttatni a fészkekbe. 104 A bellyei uradalomban nem takarékoskodtak a vetőmaggal: a sor jelző után kézzel vetett kukoricát kelés után boronával járatták meg, majd kézzel egyelték, s így kialakulván a megfelelő sorok, továbbra lókapával művelték. A 109 062 k. hold területű uradalom 21 463 hold szántóterületén 1889-ben 34 sorvetőgép dolgozott, amelyek évente 3000—3400 hold búzát, 500 hold rozsot, ugyanannyi árpát, 2500 hold zabot, 400 hold kendert, 530 hold répát stb. vetettek el. A vetőgépek közül 30 Garrett-rendszerű volt, a többi amerikai: 3 Buckeye és 1 Hoosier. 105 Nem sokkal kisebb, 20 879 k. hold volt a szántóterülete Fejér megyében az előszállási apátsági birtoknak. Ezen 1884-ben 50 vetőgép volt 17 gazdaságban elosztva. Az uradalomnak Hercegfalván gépgyára volt, ahol vetőgépeket is készítettek. 106 A mezőhegy esi ménesbirtokon 60 munkást foglalkoztató, az akkori viszonyok közt gyári méretű gépműhely működött. A 22 694 k. hold szántóterületű gazdaság számára 1885-ben 17 db sorvetőgépet szereztek be. Ugyanakkor a bábolnai ménesbirtok gazdasága (5212 ha szántó) három sorvetőgéppel gyarapodott. 107 A kapuvári uradalom 583 ha szántóföldjét művelő öntési majorjában 13 soros Garrett-géppel vetették a repcét, répát, és 1879 óta egy Bernburgból hozatott 24 soros Germania vetőgépet is munkába állítottak nagy megelégedésre. Mindkét vetőgépet 3 óránként váltott négy ökörrel vontatták. A Germania napi teljesítménye 10—12 ha volt, a Garretté kb. fele. 108 Arad megyében a varsándi Almásym Szemere Huba: A czukorrépa és takarmányrépa jövedelmező termelése. Bpest 1890. 182. 105 Albrecht főherczeg Ö Fensége bellyei uradalmának leírása. Bpest 1890. 182. 106 A ... előszállási uradalom vázlatos leírása. Veszprém 1885. 107 Közlemények a földmívelés, ipar és kereskedelmi minisztérium közegeinek és intézeteinek 1885. évi jelentéseiből. Bpest 1886. 60, 94. 108 GM 1880. febr. 19.
