Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

1872. Ta varnak 1874. Ta varnak 1877. Érsekújvár 1882. Tapolcsány 1886. Belicze 5 kiáliító 12 kiállító 7 kiállító 15 kiállító 17 kiállító — gep 148 gép 50 gép 130 gép 310 gép Nyitrában 1887-ben „egyesületi gép vállalkozás" jött létre, amely elsősorban középbirtokosoknak, de elvétve kisgazdáknak is közvetítő szolgálatokat végzett gépek beszerzéséhez. Az Egyesület maga is vásárolt két szórva vetőgépet, majd 1894-ben egy kombinált vetőgépet, s ezeket a tagoknak kölcsönözte. Az igénybevétel erős volt nagyobb és kisgazdaságok részéről is. Nem sikerült azonban bővíteni a gépkölcsönző szolgálatot, mert az Egyesületnek nem volt tároló helye a gépek számára, és nem volt iparos, aki a gépek javítását, karbantartását el tudta volna látni. Az 1837-ben alapított Erdélyi Gazdasági Egyesület ,,arra is törekedett, hogy a modern gazdasági technika legújabb vívmányait tagjai gazdaságaiban meghonosítsa; megrendelt ekéket, boronákat, vető- és cséplőgépeket saját költségén, valamint e czélra befolyt adományokból, s ezeket használatra és gondozásra kiadta a mintagazdaság vezetőjének, azon felhatalmazással, hogy azokat a lehetőséghez képest időnként megbízható gazdáknak olcsó használati díjért átengedje". A kolozsvári gazdasági tanintézet tanára, Hensch Árpád véleménye szerint ,,a sorvetőgépek drágák, ezért kisebb gazdák csak egyesült erővel szerezhetik meg".

102 Előfordult a közös gépbeszerzés Magyarország más vidékein is. Bálás Árpád, a magyaróvári tanintézet professzora írta a 30-as években: „Hazánkban nagyobb birtokokon a sorbavető gép most már általánosan el van terjedve, de társulás útján a kisebb gazda is szerezhet olyant, mire nézve nálunk is számos példa ismeretes."'

103 A mezőgazdaság értékesítési nehézségeinek leküzdése érdekében a hazai gépgyárak és a külföldi gyárak ügynökségei több-kevesebb eredménnyel járó akció-közösséget próbáltak kiépíteni a vidéki gazdasági egyesületekkel. Muraszombatban ilyen alapon 1893 óta működött az OMGE égisze alatt egy mezőgazdasági kölcsönző gépraktár. A Gazdasági Egyesület Debrecenben is „gazdasági gépraktárt tart, melynek czélja a jó gépek megismertetése, meghonosítása. Gépeket vásárol, s ezeket mérsékelt díj fizetése mellett a gazdáknak használatra kikölcsönzi. Ezen az úton nagyon sok gépet megszereztek már a gazdák, miután felismerték a gépmunka előnyös voltát." Nem mindig a géptől való idegenkedés volt az oka a hagyományos kézi vetésmódok továbbélésének. Még olyan hatalmas és korszerűen felszerelt 102 Hensch A.: Szántás-vetésről. Kolozsvár 1889. 103 Bálás A. i. m. I. 328.