Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

43. Zala Drill sorvetőgép 43. Zala Drill Reihensämaschine tük még csupán egy volt tolóhengeres. Ezt a nyitrai Havas-gépgyár állította ki, kombinált Hoosier—Yull rendszerű, a vetőtengely eltolásával szabályozható amerikai vetőkészülékkel. 1896-ban 12 kiállító közül 4 (egy budapesti és három vidéki) mutatott be tolórendszerű vetőgépeket. Bordázott tolóhengerekkel működött Hofherr és Schrantz 1895 óta gyártott Victoria Drillje is. Ez a vetőhenger alatti zárófenék süllyesztésével változtatta meg a magrés nagyságát, miáltal alkalmas volt alkatrész csere nélkül különböző nagyságú magvak vetésére. Hibája volt, hogy a magok könnyen megszorultak a kiömlő résben. Nyomóhengeres volt a bécsi Friedlander-gyárnak Magyarországon is forgalomba hozott Triumph III. sorvetőgépe. Szerkezete és hibái majdnem azonosak voltak a Victoria Drillével. Ausztriában 1893-ban került piacra, 1895-ben díjat nyert a prága— littowitzi vetőgép versenyen. Ekkor tömeggyártására rendezkedtek be, amikoris a Triumph III. általános megállapítás szerint kezdetleges kivitelben jelent meg a gyár budapesti lerakatában. Ennek ellenére kiállítási példánya 1897 tavaszán aranyérmet nyert a Saaz-Polsterbergben rendezett vetőgépversenyen, mert ez „mutatta fel a legkisebb vonóerőt 47 kgm-mal; mindazonáltal azonban egy teljes czentimétérrel mélyebben vetett el, mint az összes többi gépek", amit magas járókerekeinek, a csoroszlyák nyúlánk kiképzésének tulajdonítottak.

82 Csehországban ugyanekkor még régimódi ka• 82 Gyakorlati Mezőgazda 1894. 40. sz. 96. és K. 1897. szept. 11. 1276.