Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

nalas vetőgépeket gyártott a magyarországi vetőgép-kereskedelemben erősen érdekelt Melichar-gépgyár, a Kühne-gyár rendkívül expanzív ellenlábasa. A millennium táján forgalomba hozott Melichar-féle Unicum sorvetőgép kanalas volt, azzal az újítással, hogy a kanalak merítőfelületének változtatásával szabályozható volt a magszórás mennyisége. A vetés egyenletességét úgy próbálták biztosítani, hogy minden vetőelemet külön kis fülkébe építettek be, hogy a mag ne tudjon visszahullni, de az egyenletesség követelményét ez az újítás végül is nem oldotta meg. 5. A vetőgép egyes részeinek fejlesztése Bizonyos fokig a vetés egyenletességét befolyásoló tényezők közé tartozott a magláda kialakítása, s ez a tényező különösképpen tolókerekes vetőgépeknél érvényesült. Az ez irányban végzett kísérletek

81

' pontosan nyomon kísérték a mag útját a vetőszekrényben. Megállapították, hogy a tele magláda a vetés megindultával ürülni kezd, először csak a kifolyó nyílás felett elhelyezkedő magoszlop jön mozgásba, míg a többi mag súlyával 44. A Victoria Drill hegyi vetőgép magládájának ürítése •14. Entlehrung des Saatkastens einer Victoria Drill s:î W. Martens: Zur Kenntniss der Aussträuvorgänge bei Mitnehmerrad und Schubraddrillmaschinen. Landmaschine 1925. 298.