Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A Hegyköz település- és gazdaságtörténeti áttekintése

vagyon, hanem, a lakosság pusztulása is. Érdemes ezt a folyamatot legalább nagyjából végig kísérnünk, mert világosan mutatja, hogy területünk mennyire elnéptelenedett és a lakossága teljesen kicserélődött, annak ellenére, hogy török fennhatóság alá sohasem került. Az egész Hegyközben nem találtam 2—3 olyan családnál többet, mely a XVI. századtól kezdve folytonosan megülte ezt a vidéket, de viszonylag olyan is kevés van, mely a XVII. század végétől folytonosan kimutatható napjainkig. A XVI—XVII. században a Hegyköz földesurai is állandóan változtak egészen addig, míg 1686-ban I. Lipót báró Károlyi Lászlónak adományozta Füzér várát és annak javait az összes tartozékokkal együtt azzal a joggal, hogy Radványt a zálogból kiválthatja.

30 Az adománylevélben még csak Füzér, Filkeháza, Pálháza és Vily szerepel, a többi birtokrészeket a család csak későbben szerzi meg. Ez időtől kezdve a Károlyi család a Hegyköz ura egészen 1945-ig, amikor azok kapják meg a földet, akik azt nagyon nehéz munkával megművelik. Egy 1689. évi összeírásból az is kiderül, hogy mely községek tartoznak a birtokhoz s meddig terjedt a Károlyiak uralma a későbbiek során: „l/Füzér, 2/Komlós, ezt nem régen foglalták vissza, 3/Nyíri, most Várady Mihály bírja, 4/Kápolna puszta, ennek emberei Nyíriben laknak, 5 Filkeháza, 6/Pálháza, 7/Biste, ezt Usz Ferencz bírja, mi jusson nem tudni, 8/Kajata, Várady Mihály bírja, 9/Vill, 10/Szepsi, nem tudják, mint vagyon ez. 11/Mátyásháza, puszta, 12/Radvány, Várady Mihály bírja, de ha Hartyániné meghal, füzéri possessorra szállna, azoban nem egészen tiszta a dolog, 13/Vágás. Ez csak részjószág."

31 Ha az 1654. évi urbárium adatait nézzük, akkor azt látjuk, hogy területünkön a lakosság állománya az 1626. évihez viszonyítva még alig változott. Az állatállományban azonban szembe tűnő a lovak erős fogyatkozása, helyenként az ökörállomány megszaporodása, ami azzal magyarázható, hogy a lóállomány sokkal jobban ki volt téve a háborús rablásnak, de meg a földműveléshez is jobban lehetett az ökröket használni. A nagy családi rendszer a Hegyköz valamennyi falujában kimutatható, hiszen a fiak száma mindenütt jelentős. Az egy családban élő felnőtt, családos gyerekek azonban elsősorban a jobbágy háztartásokban élnek nagy számban, a zselléreknél számuk sokkal kisebb. Minden faluban találunk a családokban testvéreket is, de ezek csak a jobbágy és libertinus háztartásokban fordulnak elő. A nagy családi rendszer Nyíriben látszik a legfejlettebbnek, ahol 1654-ben többek között ilyen családokat is találunk: szabad Kovach Pal Fűi 4 Fratres 2 Boves 6 Equi 1. Ha most feltételezzük, hogy a felnőtt gyermekeknek és testvéreknek egyaránt meg volt a maguk kiscsaládja, akkor 28 lélekre tehetjük az egy családban élők számát. De találunk Nyíriben hasonló nagycsaládot még másat is. így a jobbágy Sebők János Fili 2 Fratres 4 Boves 8 Equi 5.

32 E család gazdasági ereje e korszakban rendkívül nagy és általában a felső határt jelenti a Hegyközben. Füzér, Nyíri és Filkeháza legfontosabb adatai 1654-ben a következők.