Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A gabonatermelés - Az aratás és hordás

mástól, mert pl. a szinte egybeépült Vitányban a 60-as, Vilyben az 52-es számolás járta.

212 Mindebből arra lehet következtetni, hogy a 60-as számolási rendszer felbomlása délről indult meg. Ez az egységes, minden valószínűség szerint középkorra visszanyúló, rendszer a XVII. század közepén változott meg. 1673-ban már egészen felbomlott ez a számolás, de még újabb, az egész területre kiterjedő egység nem alakult ki. 20 kévés keresztekkel számolnak a községek jelentős részében (Fi., Fk., Kb., Nb., M., Ar., Fr, Mátyásháza és Vitány). Megjelenik a későbben általánossá váló 18 kévés kereszt is (F., Ny., Fk., Fr., Kv. és Kápolna). Csak a közeli Telkibányán találunk 15 kévés keresztet, ami még az egykori hatvanas számrendszer hagyományát látszik megőrizni.

213 Ez időtől kezdve egymás mellett él a Hegyközben a 20-as és a 18-as kereszt, nemegyszer úgy, hogy még ugyanazon a falun belül is váltakozik, így pl. Radványban egyszer 20-asával, máskor 18-asával számolják a kereszteket,

214 18 kévés keresztek voltak Kovácsvágáson,

215 Füzérkajatán,

216 Nyíriben,

217 ami azt mutatja, hogy a XIX. század első felében ez a számolás egyre nagyobb területet nyert. Ennek a váltásnak a megtörténtét nagyon jól mutatja egy olyan feljegyzés, mely a 1802. és 1832. évet hasonlítja össze Vilyben és Vitányban.

218 Világosan látszik, hogy a változás itt ez alatt a harminc év alatt zajlott le. Van a XIX. század elejéről néhány az, előbbitől eltérő adat is. így Pálházáról 17 kévéről érte64. A kévék számolási rendszere a Hegyközben 1623-ban. SKL. Zempléni Ref. egyházmegye vizitációs jkv-e adatai alapján. Az adatokat l. 212. sz. jegyzetben