Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A talajjavítás és talajművelés

A talajjavítás és talajművelés A Hegyköz földművelését jelentős mértékben befolyásolja az éghajlat. Természetes növénytakarója egyedüli az országban, mely a kassáin ke­resztül a kárpáti flóratartományhoz csatlakozik, ugyanakkor feltűnő medi­terán mikroklímazugok is találhatók e területen. 144 A Hegyköz hőmérsék­lete sokban megegyezik a Galyatető—Kékes és a Bálványos környékivel, így a januári átlag hőmérséklet ezeken a helyeken az egész országban a legalacsonyabb (—4 C°), áprilisban csak 7—8 C° az átlag, míg a júliusi átlag hőmérséklet is csak 18 C° körül mozog. A tavaszi kapások tenyészidősza­kának (április—szeptember) átlaghőmérséklete 15,5 C°, ami magyarázza, hogy többek közt, a kukorica termelése miért nem jelentős ezen a terü­leten. Az évi középhőmérséklet az előbb említett hegycsúcsok környéké­vel együtt legalacsonyabb az országban (7,5—8 C°). Az évi legmagasabb hőmérséklet csupán 32 C°. Az évi csapadékmennyiség (6—700 mm) az országban egyike a legmagasabb aknák. A Hegyköz éghajlata önmagában is indokolja a terület közép- és bizonyos fokig magashegységi jellegét és a termelt növények ehhez igazodó arányát. De nemcsak a zord időjárás nagy akadálya a földművelésnek, hanem a szegény és silány talaj is. A Hegyköz földje sok helyen köves, néhol kavicsos és terméketlen. Ezt a különböző korszakokból származó feljegy­zések is megállapítják. 145 A hegyközi földek gyenge minőségét tükrözi a kataszteri tiszta jövedelem rendkívül alacsony volta is. 1910-ben határoz­ták meg a földek értékét és jellemző módon az egész Hegyközben nem volt I. osztályú szántóföld, első osztályú rét is csak Füzérradványban, Kis­bózsván és Pálházán fordult elő kisebb mennyiségben. A szántóföldek túl­nyomó többségét az 5. és 6. osztályba sorolták, de még a 7. osztályba is, annyi föld jutott, mint a 2., 3. és 4. osztályba együttvéve. Az egy holdra eső kataszteri tiszta jövedelem 417 fillér volt az egész kerületben (az ala­pul vett Füzéri járás néhány faluval több volt, mint a Hegyköz). Egyik­másik község határának terméketlenségét jól mutatja az alacsony katasz­teri tiszta jövedelem: Kishuta 76, Nagyhuta 95, Füzér 166, Kisbózsva 181, Füzérkajata 216 fillér. Ezek az akkori országhatárok között is a legalacso­nyabbak közé tartoztak. 146 Legtermékenyebb határa volt e megállapítás szerint Pálházának 626, Füzérradványnak 543 és Filkeházának 431 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom