Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A talajjavítás és talajművelés

A talajjavítás és talajművelés A Hegyköz földművelését jelentős mértékben befolyásolja az éghajlat. Természetes növénytakarója egyedüli az országban, mely a kassáin keresztül a kárpáti flóratartományhoz csatlakozik, ugyanakkor feltűnő mediterán mikroklímazugok is találhatók e területen.

144 A Hegyköz hőmérséklete sokban megegyezik a Galyatető—Kékes és a Bálványos környékivel, így a januári átlag hőmérséklet ezeken a helyeken az egész országban a legalacsonyabb (—4 C°), áprilisban csak 7—8 C° az átlag, míg a júliusi átlag hőmérséklet is csak 18 C° körül mozog. A tavaszi kapások tenyészidőszakának (április—szeptember) átlaghőmérséklete 15,5 C°, ami magyarázza, hogy többek közt, a kukorica termelése miért nem jelentős ezen a területen. Az évi középhőmérséklet az előbb említett hegycsúcsok környékével együtt legalacsonyabb az országban (7,5—8 C°). Az évi legmagasabb hőmérséklet csupán 32 C°. Az évi csapadékmennyiség (6—700 mm) az országban egyike a legmagasabb aknák. A Hegyköz éghajlata önmagában is indokolja a terület közép- és bizonyos fokig magashegységi jellegét és a termelt növények ehhez igazodó arányát. De nemcsak a zord időjárás nagy akadálya a földművelésnek, hanem a szegény és silány talaj is. A Hegyköz földje sok helyen köves, néhol kavicsos és terméketlen. Ezt a különböző korszakokból származó feljegyzések is megállapítják.

145 A hegyközi földek gyenge minőségét tükrözi a kataszteri tiszta jövedelem rendkívül alacsony volta is. 1910-ben határozták meg a földek értékét és jellemző módon az egész Hegyközben nem volt I. osztályú szántóföld, első osztályú rét is csak Füzérradványban, Kisbózsván és Pálházán fordult elő kisebb mennyiségben. A szántóföldek túlnyomó többségét az 5. és 6. osztályba sorolták, de még a 7. osztályba is, annyi föld jutott, mint a 2., 3. és 4. osztályba együttvéve. Az egy holdra eső kataszteri tiszta jövedelem 417 fillér volt az egész kerületben (az alapul vett Füzéri járás néhány faluval több volt, mint a Hegyköz). Egyikmásik község határának terméketlenségét jól mutatja az alacsony kataszteri tiszta jövedelem: Kishuta 76, Nagyhuta 95, Füzér 166, Kisbózsva 181, Füzérkajata 216 fillér. Ezek az akkori országhatárok között is a legalacsonyabbak közé tartoztak.

146 Legtermékenyebb határa volt e megállapítás szerint Pálházának 626, Füzérradványnak 543 és Filkeházának 431 fillér