Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

A művelési rendszer, vetésforgó, irtás

5. Öszi és tavaszi határ elkülönülése Füzérradvány határában 1960 nyár elején. Balassa I. felv. zői még sokkal korábban is igyekeztek megszüntetni. 1861-ben ugyanis egy nyíri lakos már azt kérte, hogy számára a szántóföldet és a rétet egy tagba adják ki, mert így jobban tudna gazdálkodni. A falu azonban ragaszkodott a nyomásos beosztáshoz és a bíró kérésére a földeket így is osztották ki.

104 Az ugaros háromnyomásos rendszerben a beosztás a következő volt: az egyik dűlőbe került a búza, a másik dűlőbe a tavaszi vetemények és velük együtt a kapások és a harmadik forduló megmaradt ugarnak. Ez a rendszer a következőképpen változott meg a húszas években: volt egy dűlő, amelyikben csak búzát vetettek, a búza után mindig tavaszi kalászosok következtek. Vagyis a búza után meghántották a tarlót, azután az őszi mélyszántásba vetették bele a gabonát (rozs). Ennek a fordulónak egy részét meghagyták tavaszra árpának és zabnak. Ami távolabb eset a trágyázástól abba zabot vetettek, ami közelebb abba árpát. A harmadik dűlőbe, rendszerint az árpa és rozs helyére került a lóhere, amiben pedig zab volt és így távolabb esett a trágyázástól és úgyis trágyázni kellett, ebbe került a répa, kukorica és krumpli. Helyenként 1960-ig is hagytak ugart, hogy a földet megpihentessék. Itt kell megemlékeznünk arról, hogy nemcsak ugarral, hanem parlagoMssal is igyekeztek javítani a földet. így Komlóson már 1689-ből tudunk parlagokról, melyeket a javítás miatt úgy látszik évekig nem fogtak fel.

103 Ez Nyíriben későbben is szokás volt s amikor valaki parlagot akart feltörni, akkor az uraság tisztjétől kellett arra engedélyt kérni.

106 Az utóbbi időben rendszerint az olyan földeket hagyták parlagnak, melyeket nehezebb volt megszántani, vagy kézben kellett a trágyát oda felvinni. Maii*