Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)
A Hegyköz település- és gazdaságtörténeti áttekintése
Mindezeknél azonban sokkal nehezebb a három Huta (mai néven Kis-, Nagy- és Vágáshuta) településtörténetének felkutatása, mert ezeknek nevei egy évszázad alatt olyan sokszor változtak, hogy azonosításukat esak széles körű kutatással lehetett elvégezni. Mind ez ideig ezt a három kis falut a különböző kiadványok, megyei monográfiák állandóan összekeverték a regéci Háromhutával (Ó-, Közép-, Üjhuta). 67 1772-ben a füzéri anyakönyvek említenek ugyan egy Hutát, ahol egy bizonyos Koleszár Oillert megkereszteltek, de ezt, legalábbis pillanatnyilag, nem tudjuk egyik faluval sem azonosítani, de valószínű a mai Nagyhutára vonatkozhat ez az adat. 1763-ban először említik Huta Radvaniensis néven a mai Nagyhutát és összeírják az üvegkészítéshez szükséges felszerelését. Lakosságáról nem tesznek ugyan említést, de a huta körül minden bizonnyal kellett lenni valami kezdetleges településnek. 68 A füzéri katolikus egyház anyakönyveiben 1781-ben találkoztam az első bejegyzéssel, amelyik megemlíti a Huta Radvanyiensis települést. 1784-től kezdve a keresztelések emelkedő száma azt bizonyítja, hogy a falu egyre inkább növekedett. Hívták Radványi Ó Hutának is, ez az elnevezés latinul is előfordul: ,,In Huta Antiqua Domos Inquilinaris 12." 69 Szolgálni nem szolgálnak, hanem megváltották a rájuk kirótt 216 napot. Erről ezt írják 1809-ben: „Ezen Huta fekszik az Alsó Füzéri Erdők közt, meg szűnvén benne már az égetés az ótt levő munkás emberek ott megtelepedtek, és mint zsellérek tractáltatnak, hanem pénzül váltyák meg Robottyaikat az Hazátlanok 2 Rf, az Házzal bírók pedig 4 Rfval." 70 1810-ben Ó Radványi Hutta néven fordul elő. 71 1826-ban ezen a telepítvényen 27 házzal bíró zsellért számoltak össze, akik az újhutai (ma Kishuta) zsellérekhez hasonlóan szolgálnak. Üveges munkával járják az országot, szlovákok és római katolikusok. A telepítvény teljes egészében a Károlyi család birtoka volt. 72 1890-ben Sompataki Nagyhuta a neve. 73 Ma egyszerűen Nagyhutának nevezik. Kishuta közvetlen Nagyhuta szomszédságában ma azzal alkot egy közigazgatási egységet. 1792-ben Nova Huta néven tűnik fel először, de 1796-tól kezdve csaknem mindig Sompatakinak nevezik és a huta szó rendszerint elmarad mellőle. 74 Lakosai azt tartják, hogy őseik Poprocról 75 jöttek be a Tátra köziből és eleinte faszenet égettek. 1809-ben Sompataki Hutának nagyobb részét a kisbózsvai uraság bírta és a Károlyi családnak csak négy zsellérje volt itt. 76 1826-ban is még csak szállítványnák nevezik, melynek még határa sincs kijelölve. Ekkor már a Károlyiak hat házzal bíró zsellérjét tartják számon, míg a többiek Berhelyi Boldizsárnak szolgálnak Kisbózsvára. Szántóföldjük kevés, az is a házak körül terül el, míg kaszálóikat a tisztásokon, irtványokon az erdőtől hódították el. 77 Ebben az évben a sompataki „Zsellérek 18 Gyalog Napokat tartoznak ugyan szolgálni, de régi szokás szerént, ezekből, mint hogy Üveges Munkkal kereskedve, többnyire egész esztendőt által az országban széjjel vándorolván a Munkára elő nem vétetthetnek, tsak 6 napokat szolgálnak le Természetben leg inkább a Pataki Szöllőben szüretkor s amennyire ott
