Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 1. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1964.)

Bevezetés

könyvek, továbbá a Sárospataki Kollégium Levéltárában található vizitációs jegyzőkönyvek és díjlevelek. A tagosítási és úrbérrendezési iratok és térképek egy részét a Miskolci Állami Levéltárban találtam meg. Mindezek alapján a Hegyköz településtörténetét, sőt részben gazdaságtörténetét is tisztázni tudtam és ennek segítségével néhány, a földműveléssel kapcsolatos problémákat is meg lehetett oldani. Helyszíni gyűjtéseim során nemcsak a nyári napfényben, hanem az őszi és tavaszi sárban, a csikorgó hidegben is megvizsgáltam egy-egy kérdést, mert így teljesebb képet kaptam, így értettem meg jobban a vidék jellegét, életét, munkáját. Sokszor olyan megfigyeléseket is végezhettem, melyeket nagyon nehéz megfogalmazni, de ezek hozzásegítettek ahhoz, hogy a tanulmányozott falu területét ne csak kívülről, hanem egy kicsit belülről az adatközlő szemével is lássam. A Hegyköz abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem egészen ismeretlen a néprajzi irodalomban. Az északkeleti csücskében húzódik meg Pusztafalu, ahol 1939-ben a Néprajzi Múzeum munkatársai közös gyűjtőmunkát végeztek, az eredményeiket cikkek formájában a Néprajzi Múzeum Értesítőjének XXXI. évfolyamában adták közre. Bennünket ezek közül elsősorban Tagán Galimdsán dolgozata érdekel, mely többek között röviden és érintőlegesen a falu földművelésével is foglalkozik. E munkában erősen érződik a falu és környéke történeti és más jellegű ismeretének hiánya,

13 Sok értékes adatot tartalmaz Gönyey Sándor

1

'

1 és Szendrey Á/cos

1

"' dolgozata is, bár elsősorban más kérdésekhez kapcsolódva utalnak a földművelésre. A Hegyközben K. Kovács László 1951-ben filmfelvételt készített Kishután és részben Nagyhután a sarlós aratásról. A felvételkor magam is jelen voltam. A film hiteles és szép megörökítése ennek a kiszorult és csaknem teljesen eltűnt munkafolyamatnak. Dolgozatomban a film anyagát nem használtam fel. Munkámhoz a viszonylag közeli összehasonlító anyag sem hiányzott, hiszen Gunda Béla a Bódva-völgyének népi gazdálkodását mutatta be egyik dolgozatában.

1(5 Az alaposan gyűjtött és sok új anyagot tartalmazó dolgozat közelebbi és távolabbi párhuzamaival, az alföldi és hegyvidéki gazdálkodásra vonatkozó megállapításaival számomra jelentős segítséget nyújtott. Hoffmann Tamás dolgozatában egy palóc falu földművelési technikájának néhány vonását vizsgálja a századforduló idején.

17 A Heves megyei Istenmezejének szépen illusztrált és történetileg is alátámasztott adatai nemcsak jó összehasonlításul szolgáltak, hanem arra is lehetőséget biztosítottak, hogy a Hegyköz földművelését a többiek mellett el tudjam helyezni. Gyűjtő munkám befejezése után olvashattam el Ikvai Nándor tanulmányát, melyben a Zempléni-hegyvidék Hernád völgyi oldalának szénamunkáját dolgozta fel. A kitűnő munka számomra jó összehasonlító anyagot szolgáltatott és azt sok haszonnal forgattam.

18