Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Sánta Ákos: Főúri halál a 17. századi Magyarország. Az élelemszerzéstől a szórakozásig

rendelete Ugocsa vármegyéhez: „...a fejedelem Erdélybe megy, szívesen venné a vármegyétől, ha madarakat vagy vadakat küldene”.3 Madarakat is (fürj, fogoly és haris) vásároltak a fejedelem asztalára.4 Amikor II. Rákóczi Ferenc Kassán tartózkodott az udvarával együtt, a várost terhelte a fejedelem és nagyszámú kíséretének ellátása. A város - mint földesúr - az alá tartozó falvakra vetette ki a beszolgáltatandó „konyhára való élések”-et. A vaj, lúd, tojás, bárány, hal stb. mellett a falvaknak őzet, nyulat, császármadarat és rigót kellett beszolgáltatni a fejedelmi udvar élelmezésére.5 Ha a főúr maga nem ért rá, akkor a puskásait vagy inasait küldte vadászni. Jellemző volt, hogy ha bőséges terítéket ejtettek, akkor küldtek egymásnak madarakat, nyulat, őzet vagy nagyobb vadakat is. I. Rákóczi György fejedelem gyakran küldött távol lévő feleségének, Lorántffy Zsuzsannának is a zsákmányból. „Egy szarvast s egy gímet küldtem [...] Küldhetnék édesem egy nagy erdei kant (vaddisznó) is, de tudom azt nem igen eszed.”6 Az asszony akkor is szép gesztusnak, törődésnek tartotta a küldeményt, ha a lőtt vad a hosszú út alatt megromlott. Rákóczi Erzsébet is bepácolt és megfüstölt szarvast, valamint vaddisznóhúst küldött a férjének.7

Katonai szerep

A vadászatnak a hús megszerzésén kívül más gyakorlati haszna is volt: a katonai kiképzés. Fáradtság, hőség és a hideg elviselésére nevelte a vadászt, fejlesztette a harcászati érzéket és az idegrendszer reakciókészségét is. Neves hadtörténészünk, Perjés Géza szerint a vadászat legfőbb előnye az, hogy megtanít a terep ismeretére. Ez a gondolat különösen érvényes volt a katonai térképek megjelenése előtti korban.8 Zrínyi Miklós politikai és hadászati célú műveiben lépten-nyomon megjelennek a vadra és a vadászatra való utalások hasonlatok és példázatok formájában. A vadászat fontosságát így hangsúlyozza a Vitéz hadnagyban: „Szükséges egy hadviselő embernek ismérni a föld csinját, melyre kell titkon járni, minden árkot, erdőt, passust szükséges tudni, [...] az ilyen tudománt nem elég theoretice

3 Eötvös Miklós rendelete Ugocsa vármegyéhez. Szatmár, 1707. február 11. Regesztája: Csatáry György: Ugocsa vármegye II. Rákóczi Ferenc államában. 1703-1711. Ungvár-Beregszász 2008. 194. levél. 241.

4 Thaly Kálmán: A hazai képzőművészet, műipar, nemzeti viselet, fegyvergyártás, és háztartás történetéhez II. Rákóczi Ferencz udvarában és korában. (1706-1711) Első közlemény. Magyar Történeti Tár. Budapest 1882. 565.

5 A jegyzék nem tesz különbséget a házinyúl és a vadnyúl között, a nyulat az őzzel és a császármadárral együtt említi. II. Rákóczi Ferencz konyhájára való élés. Kassa 1707. Közli Ifj. Kemény Lajos. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (1895: 2. sz.) 185.

6 I. Rákóczi György levele Lorántffy Zsuzsannának. Segesvár 1637. november 25. Szilágyi Sándor: A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése. 1632-1660. Budapest 1875. (A továbbiakban: Szilágyi) 56.

7 A szolgák azonban ebben az esetben szófogadatlanok voltak, írja Rákóczi Erzsébet, mert a hús „elbüdösödött”. Végül sikerült kiárusítani, de csak nagyon olcsón. Rákóczi Erzsébet levelei férjéhez

1672-1707. Kiadta Benda Borbála - Várkonyi Gábor. Budapest 2001.113. (A továbbiakban: Rákóczi Erzsébet)

8 Perjés Géza: Balassi Bálint a katona. In: Irodalom Történeti Közlemények (1955: 1. sz.) 40-41.

8