Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Matits Ferenc: Lippóczy Norbert - két ország mecénása

vidéken a kereskedelmi kapcsolatok mellett a családiak is virágoztak. Számos családnak, így például Balassi Bálint-énak is voltak birtokai Dél- Lengyelországban, és a költő maga szintén többször tartózkodott lengyel földön. A Tarnówi Múzeum társintézményeként működő Debnói Kastély udvarán 1988-ban helyezték el a tarnówi Bem József Magyarbarát Társaság kezdeményezésére az itt gyakran megforduló Balassi Bálint emléktábláját.2 Balassi Bálint egyik rokona, Serédy Zsuzsanna 1582-ben Janusz Ostrogski (1554-1620) herceghez ment feleségül. Az asszony márvány síremlékét Tarnów 1400-ban épített, többször átalakított gótikus, a Szűz Mária szü­letésének szentelt székesegyházában őrizték meg. Józef Bem - a későbbi Bem József magyar honvéd altábornagy - 1794. március 14-én született Tarnówban. Erre lengyel és magyar nyelvű márványtábla hívja fel a figyel­met, amelyet a piactér melletti, egykori szülőháza helyén álló épület falá­ra helyeztek. A lengyel szabadságharc, a bécsi forradalom és a magyar sza­badságharc kiváló személyisége - török szolgálatban - mint Murád pasa halt meg 1850-ben a szíriai Aleppóban. Hamvait 1929-ben szállították haza, koporsóját Budapesten a Nemzeti Múzeumban, majd Krakkóban ravatalozták fel, mielőtt tarnówi végső - zarándokhellyé vált - nyughelyé­re került. Nem messze szülőházától áll az - 1956 decemberében megalakult tarnówi Bem József Magyarbarát Társaság szervezésével, közadakozás­ból állíttatott - egész alakos Bem-szobor, amelyet 1985-ben avattak fel. Bem apó honvédegyenruhás, két és fél méter magas bronzszobra a szom­szédos ház tűzfalára néz, amelyre az 1849-es nagyszebeni sikeres csa­tájának — a Jan Styka által készített panorámaképéről ismert — jelene­tét festette a közelmúltban egy helyi alkotóművész. Bem apót mind a városban felállított szobrán és szülőházának emléktábláján, mind szar­kofágján a felirat magyar-lengyel hősként említi. A város egyik parkosí­tott terét az Erdélyben harcoló lengyel katonai parancsnok segédtisztjé­ről, Petőfi Sándorról nevezték el. Itt áll az a Petőfi Sándor és Bem József emlékét egyaránt idéző hatalmas székelykapu - az írott Szó Alapítvány és Sepsiszentgyörgy város közös ajándéka -, amelyet erdélyi mesterek farag­tak Zakariás Attila tervei alapján, és 2001 májusában avattak fel. A Bem és Petőfi nevét viselő kaput a magyar és a lengyel címer díszíti, valamint magyar és lengyel nyelven olvasható rajta Petőfi Sándor Az erdélyi hadse­reg című versének két szakasza: „Mi ne győznénk? Hisz Bem a vezérünk! A szabadság régi bajnoka! Bosszúálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga. 2 Kovács István: Balassi Bálint Lengyelországi emléktáblái. In: Honismeret 33. (2005:1. sz.) 61-67. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom