Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Matits Ferenc: Lippóczy Norbert - két ország mecénása

Két nemzet van egyesülve bennünk, S mily két nemzet! Lengyel s magyar! Van-e sors, mely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar?” A székelykapun áthaladva eljutunk Pálfy Árpád szobrászművész nem­zeti költőnket ábrázoló, 1986-ban felállított bronz mellszobrához. Ennek társaságában található két, 2006-ban felavatott, magyar és lengyel nyel­vű felirattal ellátott kopjafa. A balra álló Forgon Mihály (1885-1914), a Tarnówban fiatalon elesett és tömegsírba temetett magyar történészé, jobb oldalon pedig - a város temetőjében nyugvó - Lippóczy Norbert (Tállya, 1902 - Tarnów, 1996) kopjafája található, amelyen a „Neked két hazát adott a végzeted” szöveg szerepel. A tér közepén kör alakban felállított kopjafák Bem erdélyi ütközeteinek helyeit és időpontjait jelölik meg. Lippóczy 1956- ban társalapítója a Bem József Magyarbarát Társaságnak, amely többek között felkutatja és gyűjti a Jan Styka és művésztársai által festett panorá­makép darabjait. Lippóczy Norbert tarnówi működésével Bács Gyula két népszerű köny­ve is foglalkozik. Lengyelország című, több kiadásban a Panoráma Kiadó sorozatában megjelent, máig legteljesebb útikönyvében3 arról olvasha­tunk, hogy a tarnówi Helytörténeti Múzeum Bem Kiállítását a Bem József Magyarbarát Társaságának mintegy 300 darab tárgyból és dokumentum­ból álló letéti anyaga erősíti. A Délkelet-Lengyelország című, hét évvel később megjelent új könyve már a Bem József Magyarbarát Társaság 7000 tárgyból, dokumentumból álló letétjéről tájékoztat.4 Lippóczy Norbert a Bem- és Petőfi-relikviák nemzetközi hírű gyűjtőjeként haláláig megha­tározó módon segítette a Bem József Magyarbarát Társaság működését. Bács Gyula a tarnówi Egyházművészeti Múzeum bemutatásánál fél olda­lon keresztül tárgyalja a Lippóczy Norbert által adományozott üvegfest­mény- és kerámiakollekciót.5 HOGYAN VÁLT LIPPÓCZY NORBERT GYŰJTŐVÉ ÉS MECÉNÁSSÁ? „Családom, nemzedékeken át, a XVIII. század közepétől, szőlészettel és borászattal foglalkozott Tokaj-Hegyalján, Tállyán, amely vidék már akkor munkaerőhiánnyal küszködött, így gyakran dolgoztak szőleinkben nyá­ron summás idénymunkások, mezőkövesdi matyók. Színpompás viseletűk nekünk, gyerekeknek mélyen az emlékezetünkbe vésődött. A szüreti szor­gos munkák idején, gyakran jártak át a szomszéd sváb községből, Rátkáról 3 Bács Gyula: Lengyelország. Panoráma Kiadó, Bp. 1974. 143. 4 Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország. Panoráma Kiadó, Bp. 1981. 149. 5 Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország. Panoráma Kiadó, Bp. 1981. 153. 221

Next

/
Oldalképek
Tartalom