Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
ségei sem terhelték a COLUMBIÁT, hiszen a két fél megegyezett abban, hogy a magyar kosarakat a Német Postagalambtenyésztő Egyesületek Szövetsége fogja a budapesti feleresztéseinek alkalmával a fővárosba szállítani.24 Annak ellenére, hogy a versenyben részt vevő magyar tenyésztők lemondtak a díjazással járó pénzösszegekről, illetve a nürnbergi csapatverseny díjazásához a német fél még egy színarany, színezüst és bronz szövetségi érmét, valamint oklevelet is felajánlott, a verseny lebonyolítása nem kis anyagi nehézség és feladat elé állította az egyesületet 1931 nyarán. Bár Horváth János szerint „az előző évhez hasonlóan égtünk”25, a Postagalamb tenyésztők szakértesítője a szaklap 1932. évi áprilisi számának címlapján „Egy nürnbergi győztes” címmel már fényképfelvételen is be tudta mutatni Vermes Arthur 2928/29 sz. kk. hím postagalambját, amely sikeresen tette meg a 650 kilométeres távot.26 A hosszabb távon gyenge teljesítmény produkálására képes egyedek nagy része kiselejteződött 1931-ben, ráadásul ekkor már megérkeztek a főleg német, belga, holland, angol és amerikai import galambok, amely a hazai állomány feljavításának kezdetét jelentette. A Columbia Postagalamb Sportegyesület elnöksége elérkezettnek látta az idejét annak, hogy a külföldről behozott legszebb példányokat, valamint a Nürnbergből 1931-ben felengedett legjobb postagalambokat közszemlére tegyék. Az utóbbit az a körülmény is kívánatossá tette, hogy az első Isgus és Benzig versenyórák megérkezésével a galambok hazaérésének pontos idejét már a versenyek előtt kiadott leólmozott órák segítségével kezdték mérni hazánkban. A pontos idő megállapítását a beérkező postagalamb gumigyűrűjének órába helyezése immár könnyen lehetővé tette. A szervezett magyar postagalambsport 19. századi megindulásától kezdve eddig a pontig a postagalamb-versenyek eredményeit egy központi helyen tartózkodó bizottság állapította meg a hozzá eljuttatott galambok sorszáma alapján. A dúc és a bizottság közötti távolságok kompenzálására a beérkezési időből előre megállapított számítás, illetve a két pont közötti távolság nagyságának megfelelően vont le a bizottság. Mivel a győztesen beérkezett galambok versenybizottság előtti bemutatása ily módon lényegében feleslegessé vált, a galambok adott versenyalkalom utáni közszemlére tételére sem került már sor az 1930-as évek elejétől. A COLUMBIA az I. győztes bemutató kiállítását Vermes Arthur szervezőmunkájának köszönhetően 1932. január 16-17. között rendezte meg Debrecenben vitéz Jákfai Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, későbbi miniszterelnök, Ivády Béla földművelésügyi miniszter és Ripka Ferenc főpolgármester védnöksége alatt. A kiállításon az import galambokon túl nürnbergi győztes galambok, a regensburgi, passaui, linzi, melki, hegyes24 Ettől a gyakorlattól csak 1934-ben tértek el, mivel a budapesti feleresztéseken a szóban forgó évben „a feszült politikai helyzetre való hivatkozással” több német kerületi szövetség nem vett részt a Budapestről rendezett versenyen. 25 Horváth János: Postagalamb-tenyésztés. Hódmezővásárhely 1947. 8. 26 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 1. (1932: 4. sz.) 1. 168
