Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)

Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)

halmi és sátoraljaújhelyi versenyek győztesei kerültek közszemlére. A kiállított anyagot szemrevételező bíráló bizottság tagjai között Malosik Ferenc mellett ott találjuk Rulf Gézát, Berényi Loránd századost, Szvetics Józsefet és Pöltl Ferencet.27 A győztes bemutatókat - a COLUMBIA vidéki csoportjainak bevonásával - szinte minden évben megtartották ezt követően is. A Columbia Postagalamb Sportegyesület az első önálló kiállítását 1930- ban rendezte Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és Mayer János földművelési miniszter védnöksége alatt. Mindez nem jelenti azt, hogy az ezt megelőző évtizedben már ne találkoznánk az egyesület holdudvarába tartozó tenyésztők postagalambjaival egyéb kiállításokon.

A háború utáni első baromfi- és galambkiállítást a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete (továbbiakban: BOE) támogatásával még 1922. január 7. és 8. között rendezte meg a frissen megalakuló Keletmagyarországi Baromfi- és Galambtenyésztők Egyesülete. A kiállításról készült beszámolóból sajnos nem derül ki, hogy postagalambok kerültek-e közszemlére. A kiállított galambok között körösi keringőket, sirálykákat, keleti pergőket, golyvásokat és parókás galambokat említenek.28 A két világháború között a BOE által rendezett országos baromfi-kiállításokon 1924 februárjában kerültek első ízben kiállításra postagalambok a budapesti Tavaszmező utcában található Magyar Királyi Állami Főgimnázium épületének tornacsarnokában.29 A BOE ugyanezen év decemberében rendezte meg az országban található összes baromfi-, galamb- és házinyúltenyésztő egyesület bevonásával azt a kiállítását, amely már ténylegesen viselhette az „országos” jelzőt.

Ettől kezdve a hasonló méretű kiállítások galambkollekciója között rendszeresen találkozunk a korabeli tenyésztők postagalambjaival. Akárcsak az olyan budapesti nemzetközi baromfi-kiállításokon, mint amilyenek a városligeti Iparcsarnokban - első ízben 1907-ben - rendezett

I. Nemzetközi Baromfi-kiállításhoz hasonló rendezvények voltak a két világháború között. A II. Nemzetközi Baromfi-kiállítást - szintén a városligeti Iparcsarnok épületében — hosszú évek után 1925 novemberében rendezték meg. A nemzetközi baromfi-kiállításokat a két világháború közötti időszakban mindenekelőtt a földművelésügyi szaktárca, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Hangya Központi Fogyasztási Szövetkezet támogatásával az Országos Tenyész- és Haszonállatvásártelepen - 1934, 1942, 1943, 1944 kivételével — minden év decemberének elején rendezte meg a BOE. A két világháború közötti időszak utolsó alkalma az 1941. november 26. és december 1. között megrendezett XVII. Nemzetközi Baromfikiállítás volt, melyen a korábbi évek hasonló rendezvényeihez képest nagy22 Postagalamb tenyésztők szakértesítője 1. (1932: 4. sz.) 6-7.

28 Baromfitenyésztők Lapja 17. (1922: 1-2. sz.) 3.

29 Az 1924. február 1-2 közötti kiállítás díjazási jegyzéke szerint a postagalamb-kollekció első díját a budapesti m. kir. I. honvéd összekötőszázad galambjai kapták.

169