Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2018-2019 (Budapest, 2019)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1918-1945)
1930-as évek második felére - mint utaltunk rá - már országosan is kiterjesztette tevékenységét. Az egyesület szervezeti életéről szóló tudósításokhoz, a legfrissebb szakismeretek rendszeres közreadásához, leginkább a tagsággal való állandó kapcsolattartáshoz a két világháború közötti baromfitenyésztési szaklapok keretei ily módon már szűknek bizonyultak. A Postagalamb című szaklapban a korabeli postagalambászok ettől kezdve mind gyakrabban találkozhattak a galamb anatómiai és élettani jellemzőit, a postagalamb-tenyésztés tartástechnológiai és galambegészségügyi kérdéseit taglaló írások mellett az első külföldi és belföldi röptetésekről készült beszámolókkal is. A szaklap már 1932 márciusában felvette a Postagalamb tenyésztők szakértesítője elnevezést, amely ettől kezdve a postagalambászokat tömörítő szervezetek - 1943-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal - havi rendszerességgel megjelenő hivatalos közlönye lett.17 A COLUMBIA - amely 1932-ben ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát - 1931-től országos törzskönyvet is vezetett. Mivel a magántenyésztők galambállományát ettől kezdve pontosan nyilvántartották, így az egyesület igény esetén tudta tájékoztatni a honvédelmi tárcát az országban található tenyészők állományának összetételéről és nagyságáról. A szervezeti élet fellendülése, a rendszeresen megjelenő tartalmas szaklap közreadása, a meglévő vidéki szervezetek aktivizálódása, valamint az 1930-as évek elején újak alakulása - a kezdeti nehézségekkel együtt — már jelzi a korabeli magyar postagalambsport mozgalmasabb időszakának kezdetét. Az 1920-as évek végétől a magyar tenyésztők kapcsolata egyre intenzívebbé vált a német és osztrák postagalambászokkal. A korabeli német tenyésztők munkája, illetve a két világháború közötti német sportélet különösen ösztönző hatással volt a magyar postagalambsport fejlődésére. A COLUMBIA elnökségére rendkívül mély hatást gyakorolt a Német Postagalambtenyésztő Egyesületek Szövetsége által rendezett versenyalkalmak lebonyolításának precizitása. Különösen a német szövetség 1929. augusztus 3-án Budapestről rendezett nagyszabású versenye. Miután a gyakorlati röptetések a Hegyeshalomról megtartott training röptetéssel befejeződtek, a német szövetség megrendezte külföldi versenyét Budapest és Németország között. A német postagalamb-szövetségbe már az 1920- as évek végén több mint 340 egyesület tömörült mintegy 5700 taggal. A német egyesületeket összefogó szervezet szinte teljes tagsága részt vett a szóban forgó eseményen. A versenyalkalomra benevezett galambokat szállító 31 vagonból álló különvonat július 31-én indult Würzburgból és - az egyes körzetekben összegyűjtött galambokat felvéve - augusztus 2-án érkezett meg Kőbányaalsó vasútállomásra. A vonatot a COLUMBIA néhány vidéki és fővárosi tagja várta Malosik Ferenc elnök és Vermes Arthur titkár vezetésével, akik 17 A COLUMBIA folyamatosan növekvő tagsága miatt a szakértesítő aktuális számai az 1930-as évek elején még 400, 1934-től már 700 példányban jelentek meg. 165