Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Kemecsi Lajos: A Néprajzi Múzeum újra a Városligetben című előadás összefoglalása. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ünnepi konferencia

léssel járó gyűjtemény költöztetések még több mint egy évtizedig elhúzódtak.7 A Kúria épületének alkalmas múzeumi térré formálása hosszú és kitartó munkát igényelt a munkatársaktól. A Néprajzi Múzeum az 1990-es évek végén átfogó tervek alapján lépésenként újraalakította az épület múzeumi funkciókat szolgáló használatát. A látogatói fogadó terek megújítására 2009-2010-ben nyílt mód eu­rópai uniós pályázat támogatásával.8 A fentiekben bemutatott előtörténet is jelzi, hogy a Néprajzi Múzeum, amely a magyar népi kultúra legnagyobb és legkomplexebb gyűjteményét őrzi, fenn­állása óta még soha nem működött múzeum számára tervezett épületben. En­nek ellenére tudományos tevékenysége és szerteágazó szakmai kapcsolatai révén mindmáig az európai szakintézmények élvonalába tartozik. Sajátos jellemzője az iméntiekben röviden jelzett „Odüsszeiának”, hogy az elhelyezési helyszínek, a soha meg nem valósult tervek kiszemelt helyszínei újra és újra visszatértek/nek mint a térbeli elhelyezés megfelelő pontjai. Aktív főigazgatóként nagyon remé­lem, hogy ezúttal végleges megoldást sikerül találni az intézmény számára, ami­kor újra visszatér a Városligetbe! A jelenleg a budapesti Kossuth téren a Parlamenttel szemben működő intéz­mény elhelyezésére vonatkozóan a Városliget fejlesztésével kapcsolatban ki­dolgozott aktuális koncepció és ennek megvalósítását támogató és szabályozó kormányhatározatok döntő jelentőségűek.9 Az érvényes kormányhatározatnak megfelelően jelenleg is zajlik a Múzeumi Negyed részeként megvalósuló Nép­rajzi Múzeum előkészítése. Az intézmény részéről a projekt kézikönyv alapján készülnek a szükséges háttéranyagok. A költözés előkészítése több mint három éve zajlik, a szakmai koncepció kidolgozásával párhuzamosan. Időközben meg­valósult sikeresen az elhelyezési ötletpályázat, mely rögzítette a múzeum ter­vezett helyszínét,10 * és eredményesen lezárult a múzeum épületére kiírt nemzet­közi építészeti pályázat/ok elbírálása is.1' A városligeti épület előkészítésével párhuzamosan előrehaladott állapotban van az intézmény raktári és restaurálási funkcióinak korszerű megoldást biztosító, Szabolcs utcába tervezett komplexum tervezése és elindult kivitelezése is.12 A továbbiakban a formálódó új Néprajzi Múzeum koncepciójának egyes ele­meit foglalom tömören össze, illetve a győztes tervet mutatom be röviden: 7Selmeczi Kovács A.: A Néprajzi Múzeum. 23. 8 Fejős Zoltán: Bevezető. In: Granasztói Péter Sedlmayer Krisztina - Vámos-Lovay Zsuzsan­na: Átváltozások Palotából Múzeum. Képtár 3. Budapest, Néprajzi Múzeum. 2012. 6. 9http://www.szepmuveszeti.hu/dokumentumtar Letöltés dátuma: 2014. október 14. '“Több megoldás is fölmerült a múzeum elhelyezésére. A park észak-nyugati, majd dél-keleti sarkai után a véglegesnek tűnő helyszín a dél-nyugati sarok, azaz az 56-os emlékmű környezete a Műcsarnok mögött, a jelenleg parkolóként funkcionáló betonos területen. "Jelinek Balázs: Liget Budapest: Az első nemzetközi múzeumépítészeti tervpályázat. In: Múze­­umcafé A múzeumok magazinja 9. (2015/2. :45. sz.) 52-54. 12 Sasvári Áron - Vasáros Zsolt: Liget Budapest. OMRRK Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ. Budapest 2014. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom