Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kemecsi Lajos: A Néprajzi Múzeum újra a Városligetben című előadás összefoglalása. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ünnepi konferencia
Az új helyszínre költözése a Néprajzi Múzeumnak kiváló alkalmat kínál koncepcionális megújulásra is a fizikai helyváltoztatással párhuzamosan. Ahhoz, hogy az öncélú fejlesztés csapdáját elkerülhessük, a Néprajzi Múzeum munkatársaival átgondolt projektmunka eredményeként elkészítettük az intézmény új küldetésnyilatkozatát. Ezt a közzétett tömör üzenetet az új múzeum tervezésének és koncepcionális formálásának alapköveként kezeltük. A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Tárgyak, képek, szövegek, hangok és gondolatok gyűjteménye, amely a világ megismerésének gazdag és sokrétű forrása. A Néprajzi Múzeum társadalmi múzeumként a múltbeli és a jelenkori tárgykultúra, valamint a társadalmi jelenségek kutatásának és bemutatásának reflexív helyszíne. A néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye. Gyűjteményének és tudáskészletének köszönhetően a Múzeum más tudományok és a művészet számára is kiindulópontot jelent a kulturális emlékezet, a kulturális sokszínűség és a változó identitások megértéséhez, elfogadásához és tiszteletéhez. A tudás, az élmény és a tapasztalat összhangjával lehetőséget teremt a közösségi és egyéni értelmezések, viszonyulások megfogalmazására. 13 A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott társadalmi múzeum hazánkban ma még nem elterjedt kategória. A társadalmi múzeum kifejezés szó szerint a francia musées de société-bői származik, melynek meghatározása eredetileg az écomusée széles körére utal. Franciaországban a kifejezés arra a múzeumi tevékenységre vonatozik, amely a különböző közösségekhez közel áll.14 Természetesen ez a fölfogás az angolszász múzeumi környezetben sem ismeretlen, hiszen kiválóan rokonítható a társadalomtörténeti múzeumok fogalmával. A 21. század második évtizedére markánsan megváltozott látogatói szokások, preferenciák igazolják, hogy a néprajzi gyűjteményeket feltáró társadalmi múzeumok képesek a látogatók tanulási és ismeretszerzési vágyának kielégítésére. Az ilyen szemléletre épülő tevékenység sikeresen bevonhat újabb rétegeket a Néprajzi Múzeum működésébe is. Ez pedig az intézmény fejlesztése, működőképességének biztosítása érdekében elsőrendű cél. A koncepcionális gondolkodás sarokpontjaként leszögezhető, hogy az új Néprajzi Múzeum semmi esetre sem jelentheti a meglévő intézmény változatlan áttelepítését, hanem minden szempontból az intézmény újragondolását igényli. A Néprajzi Múzeumnak a Liget Budapest projektbe kerülése peremfeltételként l3http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=17 Letöltés dátuma: 2014. október 14. 14Chaumier, Serge: Écomusées: structures porteuses de ressources pour l'avenir. In: Szerk. Mázé, Camille Poulard, Frederic-Ventura, Christelle: Les Musées d ethnologie. Culture, politique et changement institutionel. Paris 2013. 8. 87 i i
