Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kemecsi Lajos: A Néprajzi Múzeum újra a Városligetben című előadás összefoglalása. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ünnepi konferencia
ból a 6255 tárgyat számláló gyűjteményt a Csillag utca 8. szám alá, a Kálvin tér szomszédságába költöztették.2 A Néprajzi Múzeum első városligeti korszakáról a konferencia témaválasztása és a megtisztelő fölkérés kapcsán részletesebben is szólok: 1906-ban a millenniumi kiállításból megmaradt Városligeti Iparcsamok üresen álló épületébe költöztették a korábbi szűkös helyről az intézményt. A folyamatot szervező Semayer Vilibáld igazgató a költözés egyik előnyeként jelezte, hogy a Városligetben lévő többi múzeumok látogatói számára is elérhető lesz az új helyen az intézmény, ezáltal látogatottsága jelentősen növekszik.3 Semayer átfogó koncepciójában az akkoriban rendelkezésre álló alapterület közel tízszeresét (!), 45 960 négyzetmétert jelzett elengedhetetlen elvárásként az új múzeum elhelyezéséhez. Érdekessége a tervnek, hogy szerepelt benne a napjainkban is célként megjelölt, gyermekeknek szánt külön kiállítótér, filmvetítésre is alkalmas előadóterem, illetve bolthelyiség is.4 A Néprajzi Múzeum iparcsamoki története idején számos terv született újabb ideiglenes és állandó épület megszerzésére, építésére, a régi bővítésére. A válságok, a világháború és következményei azonban elsodorták ezeket a komoly szakmai munkával előkészített terveket és szándékokat. Az épületet és a gyűjteményt ért pusztító viharkár miatt végül 1924-ben költözött a múzeum a Tisztviselőtelcpi Gimnázium üres épületébe. A korabeli sajtó nagy figyelemmel kísérte a múzeumot ért károkat, és Horthy Miklós kormányzó is személyesen járta be a katasztrófa sújtotta épületet. Az alkalmatlanná vált épületből az átköltöztetés a Népliget határán álló iskolaépületbe 1924 őszétől 1925 októberéig tartott.5 A népligeti iskolaépületben 1929-től harminc teremben tárta a múzeum a látogatók elé rendkívül gazdag anyagát a magyar népi kultúráról és a világ népeiről.6 A múzeum formális önállóságát 1947-ben nyerte el, amikor szervezetileg is kivált a Nemzeti Múzeum kötelékéből, és országos hatáskörű önálló intézmény lett. Hoffmann Tamás főigazgató aktív szerepvállalása eredményezte, hogy az intézmény 1975-ben beköltözött a Kúria volt épületébe a Parlamenttel szemben - társbérletbe a hely egyharmadát foglaló Párttörténeti Intézettel. Az egész intézményt érintő költözés csak 1980-ban fejeződött be, de az áttelepü-2 Paládi-Kovács Attila: A magyar etnográfia tudománytörténete. In: Magyar Néprajz I. 1. Táj, nép, történelem (Főszerk. Paládi-Kovács Attila.) 75. Budapest 2011. 3 Semayer Vilibáld: A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának jelene és jövője. Néprajzi Értesítő VII. 1906. 84. Idézi Selmeczi Kovács Attila: A Néprajzi Múzeum története. In: Szerk. Selmeczi Kovács Attila - Szabó László: Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest Szolnok 1989. 13. 4 Gyarmati János: Gyűjtemény, koncepció, épület. A Néprajzi Múzeum első fél évszázada az állandó ideiglenességek sorozata - egy intézmény, amelynek még soha nem volt saját, erre a célra épült otthona. In: Múzeumcafé A múzeumok magazinja 7. (2013/2.: 37. sz.) 37. 5 Paládi-Kovács A.: A magyar etnográfia 84. 6Granasztói Péter Sedlmayer Krisztina Vámos-Lovay Zsuzsa: Átváltozások Palotából Múzeum. Képtár 3. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2012. 85 i i
