Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Vörös Éva: 120 év időben és térben. A Vajdahunyadvár és a Magyar Mezőgzadasági Múzeum története több dimenzióból

a figyelmet.9 Például a legnépszerűbb videomegosztó portálon rövid filmhíradó10 11 12 tudósít a millenniumi kiállítás hivatalos megnyitójára érkező 1. Ferenc József látogatásáról. De további filmrészleteket is lehet találni a korszakkal és a millenniumi eseményekkel kapcsolatban. Magyarország történelmének legjelentősebb évfordulója alkalmából megrendezett eseménysorozatról nagyon könnyen elérhető képi adatbázis is, például az Iparművészeti Múzeumé, amely az enteriőröket mutatja be.11 További fényképeket tartalmaz a Fortepan gyűjteménye is.

Visszatérve a helyszínrajz számunkra lényeges elemeihez: teljes képet alkothatunk az agráriumot megjelenítő tematikai egységekről. Központi helyen szerepel a mezőgazdasági csarnok, körülötte a borászat, a kertészet, valamint a tejgazdaság, az állami méncsbirtokok, a malom- és cukoripar stb.12 Múzeumtörténeti vonatkozásban lényeges megemlíteni, hogy az első gyűjteményi tárgyak éppen a millenniumi kiállítás gazdag összeállításából kerültek az intézmény tulajdonába. Szintén a helyszínrajz segítségével ismerjük meg a korabeli liget parkjának fekvését a köröndi fontaine-nel, a szökőkúttal.13 Ugyancsak látható a Városligeti-tavon felépített, Herman Ottó által berendezett halászati kunyhó helyszíni jelölése csakúgy, mint a Néprajzi Falu, Os-Budavára, az Allatkert, az ideiglenes jégpálya és még sorolhatnánk tovább.

Tárgyak és személyek

A kiállításrendezés legfontosabb szempontja volt, hogy kizárólag eredeti tárgyakat állítsunk ki. Mégpedig Michael Tompson megfogalmazása szerint „tartós” tárgyakat, tehát olyan gyűjteményi darabokat, melyek „értéke az idő múlásával növekszik”.14 Cél volt, hogy a tárgyak ne csak egyediségükben legyenek kiállítva, hanem legyen egy-egy sajátos történetük is, mely az adott tárgy gyűjteményi dokumentációjának újraértelmezését is maga után vonta. Úgy is megfogalmaz9 Természetesen jelen tanulmány nem vállalkozhat arra a feladatra, hogy az eddigiekben megismert könyvészeti és folyóiratokban megjelent publikációkat teljességgel felidézze, noha az 1896. évi rendezvények feltárásában megkerülhetetlen források. Összeállításukért és gyűjtésükért külön köszönet a MMgMK Agrártörténeti Könyvtár munkatársainak: Papócsi Ildikónak, Perjámosi Sándornak.

10 Video megosztó portál: https://www.youtube.com/watch?v=Y3v7KrJ-Tr4, megtekintve 2017. február 23.

11 Az Iparművészeti Múzeum honlapján található gyűjteményi adatbázis: http://gyujtemeny. imm.hu/virtualis-kiallitas/az-1896-evi-millenniumi-torteneti-kiallitas-enteriorjei/679/3, megtekintve 2017. február 23.

12 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás helyszínrajza. Kiadja Klösz György fényképész, Budapest, VII, Városligeti fasor, 49. L.sz.: MMgMK D2525

13 Részletesebben lásd a kötetben olvasható Kerényi-Nagy Viktor: Pillanatképek a városligeti Széchenyi-sziget kerttörténetéből és lehetséges fejlesztési irányai című tanulmányt.

14 Múzeumelmélet. A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig. Szerk. Palkó Gábor, Petőfi Irodalmi Múzeum, Ráció Kiadó, Budapest 2012, 204.

63