Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Perjámosi Sándor: 120 év kiadványai
Az első hatvan év 1897. szeptember 12-én nyitotta meg kapuit a múzeum. Ekkor mintegy hetven teremben és szobában és mintegy harminchat egymástól elkülönülő gyűjteményben kerültek bemutatásra az addigi gyűjtés eredményei. A jelentős tagoltságból és a Vajdahunyadvár épületének elrendezéséből adódóan szükség volt egy tájékozódást segítő kis füzet összeállítására térképmelléklettel együtt. Az újsághíradások szerint4 a megnyitás napjától kapható volt az Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban5 című kis füzet, amely borítóján hirdette „A gazdasági múzeum a földmivelésügyi m. kir. Minister fennhatósága alatt áll és a városligetben [sic! J az 1896. évi ezredéves kiállítás volt történelmi csoportja összes épületeiben van elhelyezve.”6 A füzetből többek között az is kiderül, hogy az állandóra tervezett kiállítások mellett már ekkor kialakítottak néhány szobát időszakos kiállításoknak és képtárnak, ahol akkor a Pállik Béla tulajdonát képező állat- és tájképek foglaltak helyet. Érdemes megemlíteni, Pállik Béla (1845-1908) nemcsak gyűjtő, de a kor egyik legjelentősebb magyar állatfestőjc is volt, mindamellett operaénekes és színigazgató minőségben is ismerte a közönség. A füzet négyoldalnyi térképmelléklettel végződik, amely többek közt azért is hasznos az utókor számára, mert általuk összevethető, hogy az 1896-ra elkészült ideiglenes épület beosztása hogyan viszonyul a később kőből megépített épületegyüttes beosztásához. Két évvel később újabb füzet látott napvilágot, amely már „szak-katalógusaként jelent meg.7 Ebben, az előzőekhez képest, nem az eligazítást tartották fontosnak, hanem az egyes osztályok gyűjteményének bemutatását. Huszonegy osztály került itt bemutatásra harminchét csoportban. „Az ezen osztályokba beosztott tárgyak közül az itt következő kimutatásban csak a kiválóbbak neveztetnek meg külön, az egyes gyűjteménycsoportokba foglalt tárgyak egyenkénti felsorolásának mellőzésével ellenben csupán az illető gyűjtemény összefoglalva van kimutatva”.8 A csoportokban a kiválóbb, avagy különlegesebb tárgyak kerültek felsorolásra, s az egyes osztályok felsorolása végén megadta, hogy összesen hány darab tárggyal rendelkeznek. Ez alapján, ha a darabszámokat összeadjuk, a füzet szerkesztésekor összesen 16 211 darab „tárggyal” rendelkezett a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, megemlítve, hogy a „múzeum kapcsolatában továbbá könyvtár is van, melybe főleg a mezőgazdaságra és a rá vonatkozó ismeretágak irodalma gyűjtetik egybe”.9 Ebben az évben az ideiglenesre tervezett épület düledezni, rogyadozni kezdett, s egy új, immár kőből épült Vajdahunyadvár felhúzásának ígérete mellett a mú-4 A Gazdasági Muzeum megnyitása. In: Pesti Napló 48. (1897: 255. sz.) 3 4. 5 Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban. Bp. 1897. 24 p., 4 t. 6Uo. bor. 7 A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa. Bp. 1899. 26, 2 p., 1 t. 8Uo. 4. 9Uo. 291
