Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Perjámosi Sándor: 120 év kiadványai
zeum kiköltözött az épületből. A költözés megkezdése és az új, ideiglenes helyen való megnyitás között alig öt hónap telt el.10 Az 1902-ben kiadott szakkatalógus" azonban a három évvel korábbihoz képest igencsak eltérő számokat mutat az egyes osztályok tárgyi darabszámait illetően. Annak ellenére, hogy a füzet borítójának belső oldalán azt olvashatjuk: „Újabban a múzeum az 1900 évi párisi nemzetközi kiállítás magyarországi mezőgazdasági csoportjából visszakerült tárgyak által tetemesen bővült, mely tárgyak nagy része egyelőre raktározva van”,12 az osztályok által megadott számokat összeadva, a múzeum tulajdonában mindösszesen 11 848 tárgyat tartanak számon. Az egyik legszembetűnőbb a Kertészeti és gyümölcsészeti osztály tárgyainak a csökkenése, ahol 2182 darabról 847 darabra esett vissza a tárgyak száma, de az 1272 darabbal rendelkező Gazdasági állattenyésztési osztály anyaga is kevesebb, mint a felére esett vissza. A negatív eltérésre eddig nem találtam konkrét magyarázatot.13 Lehet, hogy darab helyett tételszámot számoltak, avagy az anyag „romlása” miatt kellett megválni tőle, s az is lehet, hogy nagyobb selejtezést végeztek az addig beérkezett anyagok között, hiszen az ideiglenes költözés, és az akkor még számba nem vett párizsi világkiállítási anyag igencsak próbára tehette a raktározási képességet. Az új Vajdahunyadvár már elkészült épületeibe 1904-ben kezdődött meg a viszszaköltözés a múzeum gyüjteménytárai részéről, s 1907-ben nyitotta meg a teljes épületegyüttesben a kapuit újra a Mezőgazdasági Múzeum. Erre az alkalomra egy új, nem csak a múzeumot bemutató vastag kötet látott napvilágot14 ’A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai’ sorozatban a Mezőgazdasági Múzeum közreműködésével: „Jelen múzeumi ismertető, [...] oly czéból készült, hogy az a látogató közönség kezében nemcsak megbízható vezető, hanem egyúttal fővonásokban az illető gazdasági ágazat mai állapotának feltüntetője is legyen”.15 Közel 400 oldalon 31 nagyobb téma került kifejtésre, részben a múzeumi anyagot bemutatva és nagyobb részt az ország egyes gazdasági területeinek, aktuális állapotának leírásaként a kor jeles szakembereinek tollából. Megtudható, hogy a kiállítótér 28 osztály anyagából tevődött össze, s a gótikus épületcsoportban már akkor az erdészet, a halászat és a vadászat kapott helyet, ami a mai napig itt található. A kötet térképmellékleteket és fotókat is tartalmaz az új épületekről. 1907-ben és a következő évben több nyelven (magyar, angol, német, francia, olasz) és több kiadásváltozatban kicsi, harántalakú, rövid ismertetők jelentek "’A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Bp. 1907. 11. 11A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa. Bp. 1902. 28 . 12 Uo. bor. 13 Az 1902-es szakkatalógust nem is említi, és így az eltérésre sem ad magyarázatot Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei (2005-2007) 37-57. tanulmánya sem. 14 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Bp. 1907. (A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai 1907, 8.) 415, [1] p., 6 t. l5Uo. 17. 292
