Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Horváth Tamás - Tóth-Barbalics Veronika - Vincze Petronella: Muzeális könyvek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Archív Gyűjteményében
Stádium című munkáinak első kiadása, Kossuthnak Széchenyi A kelet népe című könyvére irt Felelete, Dcsscwffy József Alföldi levelei, valamint Balásházy Jánosnak (1797-1857) 1830-as, az adózási rendszer elavultságát pellengérre állító röpirata is. Ugyancsak megtalálhatóak a könyvtárban Vályi András (1764-1801), Schwartner Márton (1759-1823) és Fényes Elek (1807-1876) egyes statisztikai munkái.63 Néhány jogi kézikönyv is gazdagítja az állományrészt, így Pfahler Károlynak, a Festetics-uradalmak jogtanácsosának, valamint Sárváry Ferenc (1808-1879) ügyvédnek az urbárium óta kifejlődött jobbágyviszonyokra vonatkozómunkája.64 Néhány muzeális könyv részletes bemutatása Legrégibb könyvünk a már említett, latin nyelvű De historia stirpium című botanikai munka, amely 1542-ben Bázelben jelent meg.65 66 Szerzője Leonhart Fuchs (1501-1566) német orvos és botanikus. Fuchs művében mintegy félezer növényfajt ismertetett, közülük százat ő írt le elsőként tudományos igénnyel, amivel hozzájárult a növénytan önálló tudományággá fejlődéséhez. A mű tudománytörténeti érdekességei közé tartozik, hogy több Amerikából származó növényről elsőként ő közölt müvében tudományos igényű leírást és ábrázolást, így a (nevével ellentétben az Újvilágból származó) kínai paprikáról (Capsicum chinensé), továbbá a belcndekről (Hyoscyamus niger)?* Fuchs többféle fűszerpaprika (Capsicum annuum var. longum) (2. kép), valamint a kukorica (Zea Mays) egyik első botanikai 63 Magyar országnak leírása, mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, falak, puszták ... azoknak hollétük, földes urak, fekvések, történettyek, különbféle termésbéli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. Első kötet-Harmadik kötet. Készítette Vályi András. Budán 1796-1799. (C 10872/1, C 10872/2, C 10872/3); Martin v[on] Schwartner: Statistik des Königreichs Ungern. Zweyte, vermehrte und verbesserte Ausgabe. Erster- Dritter Theil. Ofen 1809 1811. (C 16878/1, C 16878/2, 3, C 16878/2, 3); Fényes Elek: Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetében. 1-6. kötet. Pesten 1836 1840. (C 16885/2, C 16885/3, C 16885/4, C 16885/5,6); Fényes Elek: Magyarország statistikája. 1-3. kötet. Pesten 1842-1843. (C 56919); Fényes Elek: Magyarország leírása. 1. rész, Magyarország átalánosan. 2. rész, Magyarország részletesen. Pesten 1847. (C 16886/1,2). 64 Jus Georgicum regni Hungáriáé et partium eidem adnexarum. Commentus est Carolus Pfahler. Keszthely 1820. (C 10947-2, C 10947-3); Sárváry Ferencz: Főldesúr és jobbágy kézikönyve törvényi tekintetben. Debreczenben 1842. (C 13153). 65 De historia stirpium commentarii insignes, maximis impensis et vigiliis elaborati, adiectis earundem vivis plusquam quingentis imaginibus, nunquan antea ad naturae imitationem artificiosius effictis et expressis, Leonharto Fuchsio, autore nostra aetate longé clarissimo. Basileae 1542. (A 22). 66 Marie-Christine Daunay - Henri Laterrot - Jules Janick: Iconography of the Solanaceae from Antiquity to the XVIl-th Century: a rich source of information on genetic diversity and uses. In: Acta Horticulturae 745. (2007) (VI International Solanaceae Conference: Genomics Meets Biodiversity, Madison, Wisconsin, USA) 61., 64. 271 i
