Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Szőllősy Gábor: Archaikus szíjgyártó megoldások egy régi típusú szügyhámon a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteményében
Archaikus szíjgyártó megoldások egy régi típusú szügyhámon a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteményében1 Szőllősy Gábor A ló haszonvételének kezdettől fogva fontos, ma már szinte kizárólagos módja a gyorsaságának és a fizikai erejének a felhasználása. A gyorsaság, illetve a vonóerő hatékony kihasználásához nélkülözhetetlenek a megfelelő lószerszámok. Ezeket megfelelő anyagokból, megfelelő szakmai ismeretek birtokában kell elkészíteni, ellenkező esetben mind a ló, mind az ember számára kényelmetlen, sőt akár veszélyeket hordozó eszközök is kerülhetnek használatba. Az oktatási rendszer hiányosságai miatt is érdemes írásban, valamint képek, mozgóképek segítségével megörökíteni régi, divatjamúlt technikai megoldásokat, mert jöhetnek olyan idők, olyan használati módok, amikor újra ezek lesznek a célnak legmegfelelőbbek. Mindezeken túlmenően az itt bemutatandó archaikus megoldások kifejezetten esztétikusak is, így akár iparművészeti igényű tárgyakon is alkalmazhatók. A lószerszámokon - különösen az ünnepélyes alkalmakra szánt darabokon - már a 19. század második felében megjelentek az újfajta megoldások mind a szerszám kialakítása (szabás, összeillesztés), mind a díszítés területén. Ránk maradt tárgyakon, még a múzeumokban őrzött darabokon is csak ritkán találkozhatunk régies megoldásokkal. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteményében is jószerével csak egy darab olyan lószerszám van, amin az archaikus megoldások az egész szerszám jellegét meghatározó módon jelennek meg. A szerszámot 1954-ben az Országos Lótenyésztési Igazgatóság megrendelésére készítette Szabó Imre szegedi szíjgyártó mester, ezért a múzeumban házi használatra a „szegedi hám” nevet kapta. Az 1954-es esztendő lovas szempontból nevezetes év volt. Az Albertirsai úti helyszínen megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállításon a lótenyésztés nagyon reprezentatív módon jelent meg. A fogatbemutatón rekord számú, több mint ötven fogat vett részt. Ezen a kiállításon mutatta be Lénárt Béla először élőben a Ludwig Koch festménye alapján megelevenített „puszta ötöst”. Ugyancsak itt 1 Jelen tanulmány a Magyar Művészeti Akadémia „ ...egy jó kezű mesterember a világon is igazít... ” című konferenciáján 2016. szeptember 28-án elhangzott előadás írásos változata. 210
