Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
A másik, alsó malom a majorsághoz tarozott, és az uraság keresztény bérlőknek adta ki.42 A három nagymihályi malmon kívül a tulajdonosok igényeit, és bizonyosan a jobbágyokét is, további malmok elégítették ki, ezek a szomszédos falvakban álltak. Az uraságnak nem kis hasznot hozó gazdasági épületeket a sörfőzdék képezték. A 18. század első felében legkevesebb kettő működött, egyik közülük a Sztáray-uradalom részeként (1743-ig Szirmay zálogban), a másik Luzsénszky Imre báróé volt. Ez első sörfőzde a Labore partján volt és előbb a Szirmayak használták, később Sztáray, és az ott legyártott sört saját kocsmáikban árusították.43 1740-ben Szirmay Ádam 100 forint értékben egy új kőépületet rendelt felépitcni.44 A másik sörfőzde a mezővárosban volt, két elhagyott telken, és Luzsénszkyék bérelték egy kocsmával együtt.45 Az 1743-as évből származó vagyonösszeírás szerint a mezővárosban öt kocsma működött. Egyik Luzsénszky báróé, másik Vécseyé, továbbá Szemere, Boronkay és Szánki voltak a tulajdonosok.46 Másikat a Szinnayak használták. A kocsmák nemesi tulajdonosai azokat rendszerint zsidó bérlőknek adták bérbe. Az 1740-es évektől ezeket fokozatosan Sztáray Imre gróf szerezte meg. 1743-ban visszaszerezte a kocsmát a Szirmayaktól, 1747-ben bérbe vette a másikat Luzsénszkytől.47 Az 1750-es évek végével a mezővárosban két vendéglő is működött. Egyiket a vármegyei összeírás mint urasági fogadót említi.48 A bevételek másik formáját a vágóhidak képezték. A két mészárszék közül az egyik olyan kisipar volt, mely a város legnagyobb gazdasági apadása idején sem szűnt meg. A hús termelése összefüggött a majorság fellendülésével, de szintén fontos szerepe volt a helyi lakosok számára a piacok ellátásában is. Ez magyarázhatja azt a tényt, hogy az 1740-es években Nagymihályban négy vágóhíd létezett. Az egyik mellett egy húsbolt is működött.49 42MNL BAZML Sátoraljaújhely. IV 1005/f. Adózók és zsidó bérlők összeírása 1748 -1848 (1850). 6. db. Az adózók összeírása járásonként és kerületenként 1740-1755 után. Processus Nagy- mihalyiensis, Districtus Egregii Joannis Füzesséry. 43 SA Presov, SM, 998: Nagymihály telkeinek összeírása, 1752. 44 SA Presov, SM, 190: Szirmay Adám megegyezése Sztáray Imre báróval az új sörgyár felépítéséről 100 forintért 1740 évében. 45 SA Presov, SM, 158, 196: Bérleti szerződés Luszenszky Imre báró feleségével Gombos Ilonával a vendéglő bérbeadásáról 1729 és 1740 évéből. 46 SA Presov, SM, 199: Nagymihály telkeinek összeírása, 1743. 47 SA Presov, SM, 211: Luszenszky Imre báró hagyatékát illető vita, 1755. 48MNL BAZML Sátoraljaújhely. IV 1005/f. Adózók és zsidó bérlők összeírása 1748 1848 (1850). 6. db. Az adózók összeírása járásonként és kerületenként 1740-1755 után. Processus Nagymihalyiensis, Districtus Egregii Joannis Füzesséry. 44MNL BAZML Sátoraljaújhely. IV 1005/f. Adózók és zsidó bérlők összeírása 1748 1848 (1850). 6. db. Az adózók összeírása járásonként és kerületenként 1740-1755 után. Processus Nagymihalyiensis, Districtus Egregii Joannis Füzesséry. 171
