Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
Az uradalom utolsó fontos gazdasági épülete a téglavető volt, mely egyenesen a majorságban volt Mocsarány irányában.50 Az 1750-es évekből való vármegyei összeírás egy mestert is említ, aki újonnan költözött be a mezővárosba.51 Az 1770-es évek végével viszont ezek az arányok megváltoztak. Az uradalom tulajdonosai újból felosztották a határban lévő mezőket, és természetesen a legjobbakat a majorság, illetve a kevésbé jó minőségűeket a parasztok kapták.52 Mivel az új földdarab a parasztok közt egyenlő arányban volt felosztva, megszűntek a különbségek az egész és fél telkekben. Hasonlóan újonnan voltak felosztva a rétek is. A gazdasági termelés nagyobb és fontosabb része ebben az időben a majorságot illette, melyet a következő időben tulajdonosai tovább fejlesztettek. Először is felszámolták a régi majorságot és helyén Sztáray gróf több zselléri telket alapított. 1770-ben öt család volt nyilvántartva.53 Az új majorságot az uraság távolabb helyezte el a növekvő mezővárostól, és több gazdasági objektum is tartozott hozzá a határban. A felújított majorság (új mezőgazdasági növények, az állatok istállózása) nem kis hasznot hozott a Sztáray családnak. Az 1770-es évek közepén a majorsági bevételek 3562 forint hasznot tettek ki.54 Az urasági gazdálkodásban egyforma mértékben volt elosztva a növényi és állati termelés. Annak részei voltak az istállók, ólak. Az új, falazott tehénistállóban 40 tehén volt istállózva, a tej eladásra szolgált (minden tehéntől 10 forint haszon volt évenként).55 A tejtermelés a következő években még növekedett és a század végére Nagymihály ismertté vált a sajtok előállítása terén.56 Az uraság új istállókat is építtetett, ahol 40 ló és ugyanannyi öszvér volt elhelyezve. Még nagyobb hasznot hozott a két felújított ól. Disznókat neveltek bennük, és évenként kb. harmincat adtak el belőlük.57 Azonkívül a majorság többi épülete, mint a magtárak, csűrök és pajták is, fel voltak újítva. Az urasági birtokhoz tartozó föld nagysága 2400 pozsonyi mérőt tett ki. Az akkori háromnyomásos földművelés szerint a föld három részre volt felosztva, melyekből két rész volt megművelve és egy parlagon hagyva. A termelt növények esetében dominált a gabonafélék eladása, de a helyi sörfőzdének is jutott belőle. Az 1770-es években az 1600 pozsonyi mérő mezőgazdasági földön 560 mérő 50 SA Presov, SM, 998: Nagymihály telkeinek összeírása, 1752. 51 SA Presov, SM, 998: Nagymihály telkeinek összeírása ,1752. 52MNL BAZML Sátoraljaújhely. IV-1005/f. Adózók és zsidó bérlők összeírása 1748-1848 (1850). 6. db. Az adózók összeírása járásonként és kerületenként 1740-1755 után. Processus Nagymihalyiensis, Districtus Egregii Joannis Fűzesséry. 53 MN'L BAZML Sátoraljaújhely. IV-1005/f. Adózók és zsidó bérlők összeírása 1748 1848 (1850). 6. db. Az adózók összeírása járásonként és kerületenként 1740-1755 után. 54 SA Presov, SM, 945: Gróf Sztáray Mihály vagyonának összeírása, 1770. 55 SA Presov, SM, 949: Nagymihály mezőváros összeírása, 1775. 56 Uo. 57 Uo. 172
